(a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára)
A keresztény-zsidó párbeszéd Magyarországon – 2006

A Keresztény-Zsidó Társaság Alapszabálya szerint nem ad ki állásfoglalásokat, nyilatkozatokat, de mindenkinek van véleménye, így nekem is. Most arról szeretnék néhány szót szólni - a teljesség igénye nélkül–, hogy számomra mi maradt meg 2006 meglehetősen gyors forgatagából.

Egyházi ügynökkérdés
Magyarországon
és Lengyelországban

2006 elején még hallottunk valamit az egyházi ügynökproblémákról, aztán mintha elvágták volna, megszűntek. Az Új Ember c. katolikus hetilap egyre másra arról cikkezett: milyen atrocitások érték a magyar katolikus egyházat a kommunizmus időszaka alatt. E közlések mind igazak is voltak. Sajnálatos, hogy még mindig nincs olyan kiadvány, mely ezt a világot hitelt érdemlően részleteiben feltárná. És egyszer csak megjelent Ungváry Krisztián fiatal történész és közzétette többek között Paskai László nyugdíjas bíboros ügynökmúltját, és még elemezte is azt. Ezt nagyon csúnya dolognak tartotta a katolikus hivatalos vezetés, és Ungváry Krisztiánt egyházellenes magatartással vádolták meg. Az Új Ember felrótta neki cserkész-tevékenységét, amivel ez szerintük nem összeegyeztethető. Természetesen összeegyeztethető! Egyszer aztán arról kaptunk hírt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar létrehozta a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítványt, amelynek feladata _elsősorban az 1945-1990 közti időszak egyháztörténelmének feltárása, különös tekintettel az egyházüldözésre és a szocialista diktatúrával való kollaborációra.2 Ezen utóbbi kérdéskörről még nem ismerünk kiadványt, az előbbiről igen. Lénárd Ödön, ahogy _hívták: Dönci, egyik börtön-tartózkodása alatt Beer Ivánnal, a Keresztény-Zsidó _Társaság jelenlegi egyik elnökségi tagjával sétált körbe-körbe a börtönudvaron. Őt _a Rabbiképzőből rúgták ki és koholt cionista vádak miatt csukták le. Lénárd Ödön Édesapámnak tanára volt a szegedi piarista gimnáziumban. Lénárd Ödön a Keresztény-Zsidó Társaságban előadást tartott viselt múltjáról és keményen bírálta a múlt és a jelen egyes egyházi vezetőit. Kismaroson élt 1977-es szabadulását követően, mintegy _20 évnyi raboskodása után a Boldogasszony Háza női ciszteri monostor lelkészeként. 2003-ban Beer Ivánnal ott voltunk Kismaroson a temetésén. Csodálatos, napfényes délelõtt volt. A Katolikus Püspöki Kar részérõl senki nem volt jelen. A Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2002-es kötetében verseit jelentettük meg.
Ezt követõen az Evangélikus Élet c. evangélikus hetilap több számán keresztül cikkek jelentek meg az Evangélikus Egyház _hivatalos tényfeltáró bizottságától, amire pro és kontra megnyilatkozások is napvilágot láttak.3 Ez azért fontos, mert az Új Emberben nemhogy nem vitatkoztak egyes egyházi személyek ügynöktevékenységérõl, de még érdemben szóba sem került. Július 16-i számában az Új Ember hírt adott arról, hogy Pannonhalmán Várszegi Asztrik _püspök-fõapát és Ittzés János evangélikus püspök-elnök tartott megbeszélést tartott e _témakörben és elhatározták a további közös konzultációkat és publikációt.
Lengyelországban 2006 júniusában Tadeusz Isakowicz Zalewski atya, a Szolidaritás volt lelkésze, akit üldöztek a kommunista hatóságok, nyilvánosságra akarta hozni a krakkói egyházmegye 28 kollaboráns papjának nevét, amit Stanislav Dziwisz krakkói érsek, bíboros nem engedélyezett, de bocsánatot kért a hívektõl az Úrnapi Körmeneten azon papok tetteiért, akik együttmûködtek a lengyel titkosszolgálattal.
II. János Pál halála után néhány héttel tört ki Lengyelországban a kommunista titkosszolgálattal együttmûködõ papok botránya. Az egyik fõvádlott Konrad Hejmo atya volt, aki 20 éven át vezette a római lengyel zarándokközpontot. 2007 januárjában, Vízkereszt napján lett volna Stanislaw Wielgus varsói metropolita érsek beiktatási szertartása, és azon a napon, amelyre kitûzték székfoglalóját a varsói székesegyházban, benyújtotta hivataláról való lemondását, melyet XVI. Benedek elfogadott. Két nappal beiktatása elõtt még így nyilatkozott: „A vád hazugság. Soha nem árultam el Krisztust és az õ egyházát. Soha, se tettel, se szóval senkinek nem okoztam kárt.” A Nemzeti Emlékezet Intézet egyházi kutatóbizottsága azonban más adatokat hozott nyilvánosságra. _A beszervezés oka egy szokvány belügyi fogás volt: tudományos tanulmányait így látta befejezhetõnek a fiatal Stanislaw Wielgus. 4

Augusztus 20.

Augusztus 20-án elmentem a Szent István Bazilika elé és végignéztem a körmentet. _A legnagyobb tapsot a Horthy Miklós Társaság és Csurka István kapta. Ezeket követték a lovagok, a legkülönbözõbb jelmezekben. Az elmúlt évekre visszaemlékezve megjegyezhetõ a ruházati fejlõdés és a létszámgyarapodás. Tisztában vagyok a lovagrendek komoly és igaz céljaival és néhánynak közelebbrõl is ismerem tevékenységét, mégis számomra indokolatlan és valahol komikus e színházi kosztümrendszer, bár életem felét színházban éltem le. Ami _a Horthy Miklós Társaságot illeti, nekem agyrém, hogy egy politikai szervezet miért vonul fel ezen körmenetben. Ráadásul _Horthy Miklós alakja korántsem kap ötöst minden honfitársunktól, pl. igen sok zsidótól sem. Ezután jött az esti tûzijáték, a hatalmas szélvihar és a felhõszakadás, melynek során többen életüket vesztették. Egy ideig tagadták a felelõsség kérdéskörét a hivatalos állami, rendezõ szervek, aztán némi felelõsséget csak megállapítottak, majd az ezt követõ belpolitikai események elsodorták ezt a kérdést is, a halottakat pedig tisztességgel eltemették.

Salkaházi Sára

Szeptember 17-én boldoggá avatták Salkaházi Sárát, akit a nyilasok 1944 decemberének végén munkatársával és a mentett zsidókkal a Dunába lõttek. Salkaházi Sára csodálatos ember volt, valódi példa mindnyájunk számára. Reméltük, hogy boldoggá avatása enyhülést hoz a populáris magyarországi antiszemitizmus területén. Schweitzer József fõrabbi, a boldoggá avatási mise után mondott rövid, szép beszédet. Délután jött a politikai tornádó, vagyis a mi áldott miniszterelnökünk balatonöszödi beszédének kiszivárogtatott részlete. Azóta senki sem beszél Salkaházi Sáráról. Gyakran járok arra, ahol a Dunába lõtték sorstársaival. Soha nincs ott egy lélek se, se virág, de még egy fûcsomó se. Talán enyhíti ezt a képet – de nem igazán –, hogy mártíromságának napján – december végén – Erdõ Péter bíboros misét mondott és megemlékeztek Salkaházi Sáráról a Duna-parton is.

A balatonöszödi beszéd

Szeptember 17-én tehát hallhattuk Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök-köt. Hogy „Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet”, hogy „Hazudtunk reggel, éjjel meg este”. Mindezt az MSZP frakció ülésén mondta el. A több mint háromórás felvételen a szocialista képviselõcsoport vitatta meg az ország helyzetét, Gyurcsány programbeszédét. Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra és nemcsak beismerte, hogy a választások elõtt titokban _készítettek ugyan reformterveket, de a kampányban hazudtak ezeket illetõen. Ezek következményei még ma sem beláthatóak és minden valószínûség szerint folytatódni _fognak. Gyurcsány természetesen maradt, mert pártja úgy gondolta, hogy a bejelentett csomagot csak õ képes megvalósítani. _A megszorító intézkedések (elbocsátások, árdrágulások) nagyon súlyos teherként nehezednek az ország lakosságára. Ebbõl is _a legkirívóbb az egészségügy ún. átalakítása, a gyógyszerek drágulása. Az indulatok _tüntetésekbe torkollottak; a csúcspont az MTV-székház drasztikus ostroma volt. _Az ezt követõ másfél nap telve volt brutalitással, amely az 1956. az október 23-i emlék-ünnep eseményeibe torkollt. Több pap is megsebesült, a legismertebb ügy Vértesaljai László jezsuita páteré lett, aki mellett rendje nyilatkozatott is közzé tett. Ezt megtehette volna a Katolikus Püspöki Kar is, de talán azt gondolták, hogy elég, ha a jezsuiták_szólnak.
Ahol utcai zavargások vannak, ahol gazdasági megszorító intézkedések kerülnek elõ, ott elõbb-utóbb megjelenik kötelezõ mutatványaival az antiszemitizmus is. 1956-ban Budapesten csak elvétve, de vidéken sok antiszemita felhang, zsidólista került elõ, sõt lincselésre is sor került. 2006-ban ugyancsak beindult a gépezet. Elõször a Parlament elõtt olvastak fel zsidólistát, politikusokról, közéleti személyekrõl. Majd a Dohány utcai zsinagóga körüli eseményekrõl _az Új Élet, hitközségi hetilap már mint nyilas csõcselékrõl számolt be. „Mocskos zsidók”, „Auschwitz!” kiáltást skandáltak, _leszaggatták az „Élet Menete Alapítvány” hangversenyét hirdetõ molinót, sörösüveget dobtak a zsinagógára. Gyalázkodó feliratokat festettek a váci zsinagóga falára: „Heil Hitler!”, „Viva Palestina!” és „Djihad” felirattal. November 4-én néhány száz fõs tüntetõ „Lángol a zsinagóga, lángol a zsinagóga!” rigmust énekelték a Kristallnachtra való emlékezésül a váci zsinagógánál.6 _Tudunk arról is, hogy egy keresztény kegyszerbolton egy ideig árpádsávos zászló volt kitûzve Vácon, talán még most is ott van. Antiszemita gyalázkodó feliratok kerültek jóval a nagy tüntetések után a pécsi zsinagógára is. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlfûtött hangulat nem ad felhatalmazást a politikusoknak, szónokoknak arra, hogy mások jogait sértsék. Az ombudsman súlyosan jogsértõnek tartotta, hogy a Kossuth téren _a felszólalók által zsidónak tartott politikusok neveit olvasták fel.7 Mindig lobogott _a tüntetéseken jó egypár árpád-sávos zászló. Nem tiltott szimbólum, de miután a nyilasok és ezen keresztül a szélsõjobboldal ezt _a jelképet mintegy kisajátította magának, ezért alkalmatlanná vált esetleges mai történelmi funkciójának betöltésére. Ezért nem tolerálható az, ha egy jobboldali párti normál tüntetésen, vagy gyûlésen nem szólnak ezért a mindenkori felelõs vezetõk!
Elmondjuk még, hogy a Blikk c. lapban _novemberben megjelent egy fotó, melyen Gyenge Zsolt, VI. kerületi fideszes önkormányzati képviselõ volt látható. Gyenge gyûjti a háborús relikviákat és ha nem tudja megvenni, hát lefotóztatja magát bennük. _A Fidesz helyes módon azonnal megvált Gyengétõl (és gyengéitõl). Emlékezetes, hogy Zuschlag János szocialista parlamenti képviselõnek két éve azért kellett lemondania mandátumáról, mert a Terror Háza elõtt _a holokauszt áldozatain viccelõdött.

Magyar Katolikus Egyház

Az 1956-os megemlékezések kapcsán Mindszenti Józsefre is emlékeztek, igyekeztek tisztázni 56-os elferdített beszédeit. Mindszentirõl tudott az, hogy nem volt „egy könnyû eset”, de éppen ezért nem is bírt vele a diktatúra. A Vatikán is nehezen boldogult vele, de aztán sikerült. Gyõzött a Szentszék keleti-politkája és Magyarországon elindult _a kis lépések politikája Lékai bíborossal az élen, akit korábban brutális módon meg-_félemlítettek. Mindszenti kifejezett kívánsága volt, hogy csak akkor hozzák haza földi maradványait, ha újra teljes szabadságban él Magyarország. Ezt persze az akkori állami és egyházi vezetõk nem vették figyelembe, most meg viszik a virágot a sírjához.
Jelentõs Prohászka Ottokár – megemlékezések is voltak 2006-ban. Prohászka zsidószemléletének helyes elemzése, azt hiszem, még nem történt meg, pedig erre szükség volna.8
A szombathelyi katolikus egyházmegyében 2007-re Brenner János emlékévet hirdettek. Brenner János fiatal káplánt 1957. dec. 15-ére virradóra máig ismeretlen személyek meggyilkolták. A háttérben a feltételezések szerint az állhatott, hogy egy jól mûködõ, agilis lelkipásztort kiiktassanak és ezzel a papságot megfélemlítse a hatalom.
Márton Áron alakja a XX. századi magyar egyháztörténet fáklyája. Boldoggá avatását szorgalmazza Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Elmondása szerint a jelenlegi nehézség az, hogy a boldoggá avatáshoz csodák kellenek. Ez még nincs, de várják. Én pedig szeretném remélni, hogy Ratzinger pápa _ebben lépni fog, és ezt a kritériumot a boldoggá és szentté avatásnál el fogja törölni.9

A nándorfehérvári diadal

A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóját is 2006-ban ünnepelhettük, Kapisztrán szent Jánossal együtt. Kapisztrán szent _János szadista módon kínoztatott meg és égettetett el zsidó gyerekeket magyarországi mûködése elõtt inkvizítorként. Szentnek _a legkevésbé lehet tisztelni. Ezzel együtt _a jelenlegi magyar hadsereg védõszentje is. Teológiailag elég súlyos problémát vet föl az, hogy egy ilyen alakot, hogyan lehet szentként tisztelni? Véleményem szerint sehogy.10

Keresztény-zsidó párbeszéd

A „Magyarországi Zsidókért” díjat adta át 2006 végén a MAZSIHISZ Erdõ Péter bíborosnak emlékezve arra, hogy Erdõ Péter _a holokauszt napján beszédet mondott _2006 januárjában a Parlament elõtt, illetve Schweitzer József fõrabbival a Mindentudás Egyetemén a húsvétról tartott elõadást, _továbbá szeptember 17-én az õ közremûködésével avatták boldoggá Salkaházi Sárát és novemberben „Hit, erkölcs, tudomány” címmel könyvet jelentetett meg Schweitzer Józseffel és Vizi E. Szilveszterrel, az MTA _elnökével közösen11. Mindez ténylegesen emberi jogalap arra, hogy egy ilyen elismerést kapjon Erdõ Péter.
Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola rektora és édesapja, a Magyar-országi Evangéliumi Testvérközösség elnöke a libanoni háború idején Izraelbe utaztak szolidaritási látogatásra és Shelimban, Gádi Neemán polgármesternek pénzadományt nyújtottak át a támadások sújtotta település részére. Iványiék elmondták, hogy „Magyarországon az emberek jelentõs része most _a libanoni népért aggódik, segélycsoportot indítottak útnak a menekültek megsegítésére. Minden emberi élet egyedülálló érték, és elvesztése közös fájdalom. Mi azonban most úgy érezzük, hogy Izraelbe kell eljönnünk, együttérzésünket és szeretetünket kifejezni.”12.
Itt mondjuk el, hogy a szentföldi ferencesek 2300 menekültnek nyújtottak szálláshelyet, a libanoni-izraeli konfliktus idején. A ferences atyák megnyitották betlehemi _és jeruzsálemi zarándokházaikat a Haifából, Názáretbõl és más városokból menekülõk elõtt.

A Keresztény-Zsidó Társasága elnökségének volt sokáig oszlopa és zászlóvivõje eszmeiségünk és törekvéseink hírvivõje, barátunk Szilárd Gyula, akit sajnálatos módon elragadott a halál. Mauthasenben tölthette ifjúsága kitörölhetetlen hónapjait, melyek meghatározták további életét. „Sodrában _a szörnyû malomnak” címmel megírta a borzalom idejének visszaemlékezéseit. Kései verseskötetei is errõl tanúskodtak. Kiváló iparmûvész volt, fára festet táblái, a zsidó vallási tradíció szimbólumait hordozták és szédertáljait herendi porcelánból is elkészítették. Elnyûhetetlen energiával dolgozott és szervezett. Nem tudott soha megalkudni a kisstílû és magának dolgozó emberekkel. Szilárd Gyulával igaz embert vesztettünk el. Domán István fõrabbi, elnökségünk másik tagja temette el, mint a Hunyadi téri Zsidó Hitközség elöljáróságának egyik vezetõjét. Szeretett Juditkáját, nagy betegségében _élete végéig önfeláldozóan ápolta. Nyugodj _Békében! Életed legyen példa mindannyiunk számára!13
2006. május 8-án a kispesti Nagyboldog-asszony plébánia falán emléktáblát helyezett el Pálos Frigyes prépost kanonok, _melyen a következõ szöveg áll: „Ebben _a plébánia épületben rejtegette dr. Tomori János káplán a világhírû izraelita operaénekest, Székely Mihályt 1944. október 25–1945. január 10-ig. Bátor emberbaráti cselekedetéért az utókor tisztelete övezze Õt!”14 – Csupán annyit jegyeznék meg, és ezzel nem kisebbítve a tábla elhelyezésének érdemét, hogy nyugodtan használhatták volna a zsidó megjelölést az izraelita helyett.
Az Adventista Egyház is emléktáblát avatott Budapesten, a Székely Bertalan utcai központjában, Michnay Lászlónak, a magyarországi adventisták bátor embermentõjének, egykori egyházelnöküknek, aki sok zsidó honfitársát mentette a holokauszt vérzivatarában. Az emléktáblát elnökségi tagunk, Szigeti Jenõ adventista teológiai professzor avatta fel egyházának vezetõivel.
Kastl-ban, Bajorországban, van az egyetlen európai magyar gimnázium. Az intézet vezetõségének meghívására Varga Béla elnökségi tagunkkal együtt, tehát egy zsidó és egy keresztény elutaztunk Kastl-ba és néhány keresztény-zsidó hittanórát tartottunk. Az egyik alkalommal megkért a helyi református lelkész, hogy arról beszéljek, miben különbözik, mennyivel jobb az újszövetségi istenkép az ószövetséginél. Ezt az óra elején tette fel a gyerekek elõtt nekem. Nem azt válaszoltam, hogy ez egy súlyos teológiai tudatlanság és vallási mûveletlenség, hanem kifejtettem: semmi különbség nincs, ugyanaz. Másnap érettségi volt, és lehetett hittanból is érettségit tenni. Az egyik _nagylányt kihajították a hittan érettségirõl, mert túl jó képet festett az ószövetségi Istenrõl… Két nap múlva hazaértünk Budapestre és vasárnap elmentem – ez májusban volt – egy belvárosi templomba misére. Egy idõs lelkész szó-szerint azt prédikálta, hogy a zsidók megölték Jézust és egyéb antijudaista régen lejárt finomságokat. Hát ebbõl elég! 2007-et írunk.
Dobner Gyõzõ baptista lelkész, elnökségünk tagja 2006. november 29-i elnökségi ülésünkön mondta el egy pestkörnyéki zsidó nõ katolizálásának furcsa körülményeit. _Az egyetlen ember volt a faluban zsidóként. A rendszerváltás idején a helyi Kisgazdapárt révén az antiszemitizmus levegõje kezdte megmérgezni a helyi közéletet. Hogy mentse magát az idõs nõ, katolizált. A püspök ezért állítólag kitüntette a helyi papot. _Azóta sincs nyugta az idõs nõnek. Miután _a zsidósága adottságként megmaradt és az õt körülvevõ világ nem változott meg.
Nem ismert problémakör a messiáshívõ zsidók világa. Szeretnék megtartani zsidó identitásukat, vagyis zsidó imáikat, zsidó tradíciójukat, vallási ünnepeiket és ezen felül és elõtt és mellett: hisznek Jézus Krisztusban. Ezzel a kérdéssel a nagy keresztény egyházak jelenleg nem foglalkoznak, zsidó részrõl pedig elutasítják a Jézusban hívõt. Tehát ki vannak dobva mindkét helyrõl. _Az elsõ apostoli jeruzsálemi zsinaton az volt a probléma, hogy a kereszténységbe betérõ nem-zsidóknak ne kelljen felvenni a zsidóságot, most pedig a kereszténységbe betérõ zsidóknak az a problémájuk, hogy ne kelljen felvenni a kereszténység 2000 éves kultúrkörét, hanem megmaradhassanak zsidónak. Ez probléma Magyarországon is, még ha nem is érint tömegeket.15
2006. július elején részt vettünk Bécsben a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács rendes évi világkonferenciáján. A Keresztény-Zsidó Társaság kb. egy évtizede rendes tagja az ICCJ-nek (Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács). Korábban részt vettünk pl. a római, _kijevi, illetve a sevillai világkonferencián. _Az ICCJ ismeri a magyarországi állapotokat, és nagyra értékeli azt a tevékenységet, melyet _a KZST végez, hiszen tevékenysége egyedülálló Közép-Kelet-Európában, de folyamatos tevékenységét nézve az egész világon is, annak ellenére, hogy mi tudjuk azt, hogy nagyon kevés, amit tehetünk, mert anyagi támogatottságunk csak a túlélésre elegendõ. Az ICCJ pénzügyi problémákkal küzd és a kb. 5 évvel ezelõtti állapotokhoz képest jelentõsen csökkent a nemzetközi konferencia résztvevõinek száma, és szemmel látható az idõsebb korosztály dominanciája. Nagyjából ugyanazokat _a problémákat érzékeltük keresztény-zsidó ügyben, mint ami nálunk is van, bár elõadódnak eltérések. Vannak, amiben nyugaton, _sok országban elõbbre vannak, pl. a teológiai antijudaizmus feldolgozásában, de a napi _politikának értelmezésében sok a nehézség, _így különösen Izrael megítélésében. Napi _téma volt az ún. kódolt antiszemitizmus, _vagyis Izrael politikájának bírálata, mint az antiszemitizmus új formájának megjelenése. Természetesen az nem antiszemita, aki Izrael napi politikájával valamiben nem ért egyet, de lehet az. Érzékelhetõ volt az iszlámmal való foglalkozás felbukkanása és elõtérbe kerülése sok országban, így Kelet-Európában is, mely _a kor szükségletének megfelelõen lassan a keresztény-zsidó párbeszéd egyik kérdéskörévé válik. A legnagyobb érdeklõdést a konferencián többek között, a mi elõadásunk váltotta _ki, mert nemcsak udvariaskodott, és elegánsan teologizált, hanem nevén neveztük _a problémákat. Érezhetõ az, hogy a nagyvilágban is nagyon sok helyen a vallásközi párbeszéd a vallásközi protokollnak a része csupán. _Mi nem ezt a mûfajt mûveljük.
Még 2005 õszén találkoztunk Bécsben _a 2006-ban 80. születésnapját ünneplõ Jean-Marie Lustiger párizsi – a lengyel-zsidó származású – bíborossal, aki egészen lenyûgözõ, egyszerû, természetes és kiváló személyiség. Személye a keresztény-zsidó kapcsolatoknak igazán élõ és csodálatos jelensége.
A Szentszék fontosnak tartja Edith Stein alakját, az Auschwitzban megölt zsidó származású kármelita nõvért, akit Európa társvédõszentjévé nyilvánítottak és 2006. okt. 11-én _a Szent Péter Bazilika külsõ apszisában 5 méter magas Edith Stein-szobrot állítottak fel.

Politika és antiszemitizmus

Antiszemitizmussal vádolta meg egy amerikai zsidó vezetõ Jimmy Carter volt elnököt, aki Izrael ciszjordániai politikáját az egykori dél-afrikai apartheidnél is rosszabbnak minõsítette könyvében. Abraham Foxman, az antiszemitizmus ellen küzdõ Rágalmazásellenes Liga (ADL) vezetõje azt mondta: „Azt hiszem, ez már antiszemitizmus.” Az egykori amerikai elnök, akinek nevéhez fûzõdik az Izrael és Egyiptom közötti 1979-es békemegállapodás és az ahhoz vezetõ Camp David-i egyeztetés sorozat, egyebek között állította, hogy ún. Izrael-_barát csoportok akadályozzák a nyílt vitát arról, hogy az Egyesült Államok milyen _Közel-Kelet-politikát folytasson.16
A Nobel-díjas német író, Günter Grass 2006 augusztusában megjelent interjúban elõször beszélt arról, hogy a Waffen-SS soraiban szolgált. Ez néhány héttel önéletrajzának megjelenése elõtt történt. Azt állította továbbá, hogy egy puskalövést sem adott le. Ez nehezen hihetõ, mert súlyos harcok közepette, bekerítés során, sebesülten esett fogságba. Nehezen emésztette meg a 78 éves Günter Grass sok évtizedes hallgatását a keresztény-demokrata és általában a német közvélemény.17
A idegengyûlölõ, bevándorlás-ellenes németországi Nemzeti Demokrata Párt (NPD) kifogásolta, hogy a bajorországi Miltenberg-ben júliusban kénytelen volt félbeszakítani neonáci demonstrációját, mert a helyi templom harangjai 20 percen át szünet nélkül szóltak. A pap ellen eljárás indult, de az ügy nem jutott el a szövetségi törvényhozásig sem.18
Az iszlám
A Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák ellen tiltakozó libanoni tüntetõk felgyújtották a dán nagykövetség épületét _Bejrútban. A zavargások miatt lemondott Hasszán Szabeh, libanoni belügyminiszter. A biztonsági erõk jelenlétében történt gyújtogatásban 28-an megsérültek. Késõbb _repülõgépet térítettek el, Afganisztánban _a tömegbe lõttek, mely halálos áldozattal járt, Nigériában 16 volt a halottak száma és az egész világra kiterjedõ iszlám tüntetések, zavargások indultak el. Tehát kiderült, hogy az iszlámmal nem érdemes játszani, szórakozni, mert ennek súlyos ára lehet. _Nehezen érthetõ, hogy ezek után egy olyan kiváló és intelligens elme, mint Joseph Ratzinger pápa, miként tarthatott Regens-burgban olyan beszédet, mint amilyet elmondott?

XVI. Benedek pápa beszédet mondott _a tudományos élet képviselõivel történt találkozásakor a regensburgi egyetem nagy aulájában szeptember 12-én kedden, 17 órakor „Hit, értelem és egyetem - Emlékek és reflexiók” címmel: „Eminenciás, Magni-ficenciás és Excellenciás Uraim, Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megindító számomra a pillanat, amikor újra az egyetemen vagyok, s újra elõadást tarthatok. Ugyanakkor a gondolataim visszaszállnak azokba az évekbe, amikor a freisingi fõiskolán töltött szép idõszak után megkezdtem egyetemi oktatói tevékenységemet a bonni egyetemen… Mindez eszembe jutott, amikor a minap _elolvastam annak a dialógusnak a Theodor Khoury professzor (Münster) által kiadott részét, melyet a tudós bizánci császár, II. Paleologosz Manuel, valószínû a téli táborban, 1391-ben Ankara közelében egy mûvelt perzsával a kereszténységrõl és az iszlámról és e kettõ igazságáról folytatott… _A Khoury professzor által kiadott hetedik beszélgetésben (dialekszisz – controversia) – a császár érinti a dzsihád, a szent háború témáját. A császár bizonyára tudta, hogy _a 2,256 szúrában ez olvasható: „A hit dolgaiban semmiféle kényszer”. Ez a szúra a kezdeti idõszak szúráinak egyike, mondják _a szakértõk, amikor Mohamed még nem rendelkezett hatalommal és a fenyegetettség állapotában élt. De természetesen a császár ismerte azokat a szent háborúra vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek késõbb keletkeztek és kerültek be a Koránba. _Anélkül, hogy olyan részleteknél idõznénk, mint például a „Könyvet” birtoklókkal, _illetve a „hitetlenekkel” kapcsolatos különbözõ bánásmód, meglepõ számunkra, hogy _a császár milyen nyerseséggel fordul beszélgetõpartneréhez a központi kérdéssel, mely általában a vallás és az erõszak közti összefüggésre vonatkozik: „Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az _a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni”. Miután a császár ilyen súlyosan fejezte ki magát, aprólékosan elmagyarázta az érveket, miért esztelen dolog a hit erõszakos terjesztése.
Az erõszak ellentétes Isten lényegével és _a lélek lényegével: „Isten nem leli kedvét _a vérben – mondja –, nem értelmesen, nem „szün logó” cselekedni, ellentétes Isten lényegével” – mondta a pápa.
Ezek után kitörtek a világban az iszlám tüntetések, hivatalos tiltakozások, a Szentszék pedig sietve magyarázkodott, helyesbített csakúgy, mint Budapesten az Új Ember folyóirat. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy a pápa Regensburgban egy elegáns akadémiai smúzolást tartott, amibe teljesen fölösleges volt ezt a kérdést így fölvetni. Törökországi látogatásakor pedig kitárta karjait és azt mondta: „Szeretem a törököket !”. Mi is szeretjük, de az EU tagsággal még vannak problémák…19
Henri Boulad, egyiptomi jezsuita páter, _a kairói jezsuita kollégium igazgatója szerint a II. Manuel bizánci császártól vett idézetek nem voltak szerencsések, de alkalmat adtak a párbeszéd megindítására. Henri Boulad szerint Ratzinger jól ismeri az iszlám teológiát. Boulad szerint Egyiptomban is erõsödik _a szélsõséges iszlámizmus és a mérsékelt, úgynevezett reform-muzulmánokat peremre szorítják. Egyiptomban nem térhet át _keresztény hitre muzulmán, de ha keresztény férfi muzulmán nõt vesz feleségül, _iszlám hitre kell térnie.20

Irán tagad

A ravasz franciák bevágták a kézigránátot. Törvényt hoztak, hogy az örmény népirtás tagadása is bûncselekmény csakúgy, mint a holokauszt tagadása. Erre az érzékeny pontra tapintott rá korábban az iráni elnök, aki szeretné Izraelt letörölni a térképrõl, amikor holokauszt tagadó nemzetközi konferenciát szervezett és holokauszt-karikatúra kiállítást rendezett Teheránban, hogy heccelje a zsidókat, a nyugatot és az USA-t.
Iránban a holokauszt tagadásáról konferenciát rendeztek. Ott volt minden jegyzett holokauszt-tagadó, többek között a nézeteiért már börtönbüntetésre ítélt Fredrick Töben, Robert Faurisson és Georges Thiel. Nem hiányozhatott az amerikai neonáci David Duke sem, aki korábban a Ku-Klux-Klannak is oszlopos tagja volt. Duke elõadásában azt fejtegette, hogy a gázkamrák valójában nem léteztek.
Az ultra-ortodox, Izrael-ellenes hászid zsidók is tiszteletüket tették – igaz, õk a népirtást nem vonták kétségbe, mindössze a cionista törekvéseket, és elsõsorban Izrael _állam megalapítását bírálták. A konferencia második napján maga Ahmedinezsád iráni elnök is felszólalt. Nemzetközi felháborodást kiváltó beszédében azt javasolta, hogy állítsanak fel bizottságot annak kivizsgálására, hogy tényleg megtörtént-e a holokauszt. „Amerika és Nagy-Britannia a cionista _rezsim hatalomra juttatásával, és a holo-kauszt propaganda segítségével tör közel-keleti uralomra !” – állította az iráni elnök. _A Vatikán nyilatkozatban kifejtette, hogy „A múlt század tanúja volt annak a kísérletnek, hogy a zsidó népet kiirtsák, és ténylegesen zsidók millióit gyilkolták meg. A Soá hatalmas tragédiát jelentett, amely elõtt nem maradhatunk közönyösek.”21 Holokauszt-karikatúrákból Teheránban kiállítást rendeztek. A Hamshari teheráni napilap által még februárban meghirdetett pályázatra 1100 iráni és más külföldi által készített gúnyrajz született, ebbõl a 200 legjobbat _állították ki. A legjobb 12 ezer dollár jutalmat kap. A kiállítás fõvédnöke Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök volt.22 Irán atomprogramját a világ aggódva figyeli.

Száddám

Kivégezték karácsony után, a mekkai zarándoklat kezdetén Száddám Husszeint. Az akasztásakor Szaddám egy Koránt tartott kezében. A kivégzés ellen tiltakozott a Vatikán, de természetesen nem vették ko-molyan.23 Száddám Husszeint nem kellett volna kivégezni, senkinek sincs joga elvenni a másik életét, ha az máshogyan is ártalmatlanná tehetõ. Az amerikai kormány által támogatott iraki vezetés ezt megtette. Mindezt sebtében egy meglehetõsen jelentõs iszlám ünnep kezdetére idõzítették. Késõbb a Száddám Husszein per további két vádlottját is felakasztották, ami ellen tiltakozott az Európai Unió és a Vatikán.
Izrael libanoni háborúja végül kivonulással ért véget. A Hezbollah idõközben jól képzett és felszerelt, mondjuk így: idegenlégiós had-sereggé lett, s ma már nem holmi gerilla szabadcsapat. A Vatikán közben hangsúlyozza mindenkinek jogát a saját életéhez. Vagyis _Libanon, Izrael és Palesztina függetlenségét.24
Nehéz a keresztények sorsa a Közel-Keleten, így Libanonban vagy éppen Irakban25. De Törökországban és Izraelben is. Létszámunk fogy. Izraelben is úgy élik meg sorsukat, hogy igazán senkinek sem kellenek, mindenkinek útjában állnak.26 Izrael zsidó állam, súlyos problémát okozott az orosz alijával érkezõ keresztény családtagok kérdésköre csakúgy, mint korábban az etióp zsidókkal jövõ keresztény etiópok. Nem könnyû a messiáshívõ zsidók helyzete sem Izraelben. Az arab keresztényeket a iszlám hitehagyottaknak tekinti, adott esetben _az életüket kell félteniük. Betlehem sorsa _a nyolc méteres fal felépítésével Jeruzsálemtõl is elvált. A diplomácia persze dolgozik, ezért járt Ehud Olmert izraeli miniszter-_elnök is a pápánál.

Katolikus világegyház

A katolikus egyház sorsából 2006-ban kiemelendõ a világban megölt jelentõs számú misszionárius száma.27 Kínában folytatódtak az állam által elismert katolikus egyházban (melyet a Vatikán nem ismer el) a püspökszentelések, miközben a Rómához hû híveket és a klerikusokat üldözik.28

Paphiány és szekták

A szexuális problémakör nemcsak örök emberi kérdés, de legalább ezer éve a katolikus egyház nehézsége is, fõleg a világi papság cölibátusa terén. Míg pl. a görög-katolikusoknál nincs paphiány Magyarországon, _a római-katolikusoknál van. A világegyházban jelentõs lengyel papexport van, és ez _a 2004-es uniós csatlakozás után még növekedett. A papi hivatás népszerûsége Karol Wojtyla 1978-ban történõ pápává választásával nõtt meg ugrásszerûen. Jelenleg 1500 lengyel pap végzi szolgálatát hazáján kívül, így Magyarországon, pl. Budapesten is.29 2006. dec. 16-án tárgyalt a Vatikán a nagy port felvert Emmanuel Milingo érsek _ügyérõl. Az afrikai Zambia fõvárosának, Lusakának volt érseke. Most 71 éves. Egyszer elkezdett az õsi természeti vallások „nyelvén beszélni”, így pl. varázslattal betegeket gyógyítani. Ezért aztán Rómába rendelték, ahol azonban továbbra is kitartott különös szertartásai mellett. A dél-koreai szektavezér, Moon tiszteletes és neje pedig szemet vetett rá. A magát „egyesülés egyházának” nevezõ szekta terveihez alkalmasnak látszott Milingo személye. Moon szektájának ismert módszere a „tömegesküvõk” rendezése, és egy ilyen New York-i rendezvényen az idõs érseket is összeházasították egy 43 éves dél-koreai természetgyógyász-nõvel, akit három nappal az esküvõ elõtt jelöltek ki számára feleségül – a Moon szekta szokásainak megfelelõen. Amikor pedig Milingo érsek rájött, hogy ezzel elszakadt egyházától, elhatározta, hogy megpró-_bálja rendezni kapcsolatát a Szentszékkel. _Az egyházjogászok rögtön megállapították, hogy az érsek házasságkötése csupán házasságkötési kísérletnek minõsíthetõ.30 Megjegyezzük, hogy egy házasságkötés érvénytelenítése egy komoly procedúra katolikus egyházban, persze egy érsek estében más, pláne ha világbotrányt csinál…

Női papok

A Szentszék kérte, figyelmeztette az ang-likán egyházat, hogy ne szenteljenek fel _püspöknek nõket.31 Olaszországban konfe-renciát tartottak, melyen megerõsítették _a cölibátus kötelezettségét. Eközben pl. _a svájci Boden-tavon egy hajón három nõt pappá szenteltek. Négy éve egy argentin püspök, Romulo Braschi 7 nõt szentelt fel pappá. _Az egyik Bodeni tavas felszentelt papnõ, _az osztrák Christine Mayr-Lumetberger azt mondta, hogy amit a Szentlélektõl kapott, _azt egy Ratzinger se veheti el tõle!
Godfried Danneels belga bíboros alig remélheti a Lefebre-követõ tradicionalisták visszatérését az egyház közösségébe. Ennek elõfeltétele, hogy elfogadják a II. Vatikáni Zsinat reformjait. „Nem örülnénk annak, ha lehetõvé válna, hogy a papok választhassanak, zsinat elõtti vagy zsinat utáni liturgia szerint mutatják-e be a szentmisét” – nyilatkozta. Ha csak ez a probléma, véleményem szerint nyugodtan misézhetnek latinul, régi tradíció szerint, ettõl még nem fog felborulni a katolikus egyház.
Rowan Williams, anglikán érsek egy németországi kongresszuson, Breisgauban kijelentette, hogy véleménye szerint: „Az egyházak ártsák bele magukat a politikába!”. Az érsek az identitás, az önállóság és menekültügy kapcsán megrendezett tanácskozáson szólalt fel.32

A Da Vinci-kód és Júdás evangéliuma

2006 jelentõs médiaszenzációja volt a Da Vinci kód, illetve Júdás evangéliuma. _Az eset kiváló példa arra, hogy a vallási tudatlanságból milyen jól meg lehet élni. _Figyelmeztetés azonban arra is, hogy az egyházaknak talán nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a helyes nõ-kép megfogalmazására és gyakorlati megvalósítására a kereszténységben.

A KZST 2006. évi javaslatai a magyar kereszténység vezetõ szervei felé

A Keresztény-Zsidó Társaság 2006. nov. 29-i elnökségi ülésén határozatot fogadott el és _a következõk továbbítására kérte fel a Társaság elnökét, Fabiny Tamás evangélikus püspököt: Vezesse be Magyarországon az összes magát kereszténynek tartó egyház az ún. „a keresztény-zsidó párbeszéd napjá”-t – minden év novemberének második vasárnapján. Szorgalmazza, vagy rendelje el az ószövetségi szövegrészleteknek rendszeres felolvasását az istentiszteleteken és térjen ki azok helyes magyarázatára. Ezt a KZST _hivatalos formában a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa felé terjeszti. Az elsõ „keresztény-zsidó teológiai napot” 2007. november 11-e, vasárnapra javasoljuk.33

Lábjegyzetek:
1. Az elõadás a Keresztény-Zsidó Társaság 2007. évi „Hangfogó nélkül” címmel megrendezett Újévi Sajtótájékoztatóján elhangzottaknak szerkesztett változata (Budapest, 2007. január 16. – Deák téri Evangélikus Templom Nagyterme)
2. Új Ember, 2006. máj. 21. 8. old. Szigeti László: Számvetés és kiengesztelõdés – Várszegi Asztrik püspök történelmi félmúltunk feltárásáról.
3. Evangélikus Élet, 2006. jún. 25. 10.old. _ifj. Zászkaliczky Pálné-Mirák Katalin: „Az „ügynöklista” nem új – és az igazság ?” és a: „A tény-_feltáró bizottság nyilatkozata”
Evangélikus Élet, 2006. jún. 18. Dr. Nagy Gyula: Egy új „ügynöklista” és az igazság – Válasz egy újabb „ügynökleleplezésre. – Fasang Árpád: Apósom, Várady Lajos neve…
4. Új Ember, 2006. jún. 25. 1. old. „Feltárni az igazságot – Dziwisz bíboros bocsánatkérése”
Új Ember, 2007. jan. 14. 5. old. Pawel Cebula: „Az Igazság munkatársa mûtétet végzett… Beiktatása elõtt mondott le az új varsói érsek”
5. Új Ember, 2006. nov. 5. Wessely: A Jóérzésû emberek elítélik az embertelenséget – Papokat is bántalmaztak a rendõri túlkapások során.
6. Új Élet, 2006. nov. 1. 7. old. „Október 23.: _nyilas csõcselék a Dohány utcai zsinagógánál”
Új Élet, 2006. nov. 15. 7. old. „Wahrheit macht frei” Erec, 2006. december/5767.Kiszlév. 7. old. „Vácott önkéntesek távolították el a zsidóságot gyalázó feliratokat a zsidó imaterem faláról.”
7. Erec, 2006. október/5767.Kiszlév. 10.old. _„Figyelmezteti az ombudsman a zsidózó tüntetõket”
8. Új Ember, 2006. jún. 4. 3. old. „Szocialisták s antiszemiták – 1902. november 23.” (idézet: Prohászka Ottokár: Összegyûjtött munkái XXI. _kötet: Az igazság napszámában. Társadalmi népmentés. 250.old.)
9. Új Ember, 2005. okt. 9. 9. old.
10.Róbert Péter: Kapisztrán János másik arca. In. Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2005. szerk. Szécsi József
11. Új Élet, 2006. dec. 1. 1.old. Gál: „Magyar-_országi Zsidókért”
Erdõ Péter, Schweitzer József, Vizi E. Szilveszter: Hit, Erkölcs, Tudomány. Éghajlat Kiadó, 2006.
12. Új Élet. Budapest, 2006. aug.15. 1. old.
13. Új Ember, 2006. dec. 15. 2. old. D. G.: _Egy szemtanú távozása.
14. Új Ember, 2006. máj. 21. „A helytállás példája”
15. Hírek Izraelbõl, 2006. 10. 9. old. „A messiáshívõ zsidók története Galileában: a korai évek Szafedben és Haifán (1887-1920)”
16. Evangélikus Élet, 2006. dec. 24-31. 4. old. „Antiszemitizmussal vádolják Jimmy Cartert”
17. Magyar Nemzet, 2006. aug. 19. Keresztes _Lajos: Lövése sem volt – Günter Grass SS-hadosztálya.
Bild-Bundesaugabe, 2006. aug. 19. 9. old. Poehls, Kristina: Harddy Krüger „Ich habe von meiner SS-Zeit erzähét” – Deutschland diskutiert das späte SS-Geständnis von Günter Grass.
18. Internet. Hírtv. 2006. 08. 23. „Harangozott _a pap, feljelentette a neonáci szervezet”
19. Internet – Origo, 2006. szept. 15. „Haragszanak a muszlimok a pápa gonosz szavaiért”
Magyar Nemzet, 2006. szept. 16. „XVI. Benedek bocsánatot kért a muszlimoktól”, „A pápa nem megy Törökországba ?”
Magyar Nemzet, 2006. szept. 17. „Meg akarja gyilkolni XVI. Benedeket az al-Kaida”
20. Új Ember, 2006. okt. 15. 5. old. „Henri Boulad véleménye a regensburgi beszédrõl”, „Erõszakos tiltakozás – az erõszak „vádja” ellen?”, _„A török püspökkari szóvivõ nyilatkozata”
21. Új Ember, 2006. dec. 24-31. 13. old. „A teheráni holokauszt-konferencia”
22. Magyar Nemzet, 2006. aug. 16. 8. old. „Holokausztkrikatúrák kiállítása Teherában”
23. Új Ember, 2006. nov. 12. 5. old. „Martino _bíboros bírálta a Szaddám Huszeinre kiszabott ítéletet”
24. Új Ember 2006. okt. 29. 5. old. „Rosdy Pál: _A Hámász és a Hezbollah világa”
Új Ember, 2006. nov. 12. 5. old. „Az izraeli-palesztin konfliktusról (Celestino Migliore érsek, _a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelõje)”
25. Új Ember, 2006. nov. 12. 5. old. „Amerikai püspökök az iraki keresztényekért”
26. Új Ember, 2006. jún. 4. 5. old. „Izraeli történész a fal helyérõl.”, „Keresztények Izraelben”
27. Új Ember, 2006. szept. 29. 5. old. „Szomáliában megöltek egy szerzetesnõt”
Krisztusi Szolidaritás – Magyarország (CSI), 2006. dec.
28. Új Ember, 2006. máj. 7. 5. old. „Kínai püspök házi-õrizetben”
Új Ember, 2006. dec. 10. 5. old. „Illegális püspökszentelés Kínában”, „A Szentszék elítélte a kínai püspökszentelést”.
29. Evangélikus Élet, 2006. jún. 11. „Virágzik _a lengyel papexport”
30. Új Ember 2001. 09. 09. Rosdy Pál: _A „Milingo-ügy” háttere.
31. Új Ember, 2006. jún. 18. 5. old. „Vatikáni óvás az anglikánoknak”
32. Evangélikus Élet, 2006. aug. 20-27. 6. old. „Az egyházak ártsák bele magukat a politikába!”
33. Evangélikus Élet, 2006. dec. 17. „Több Ószövetséget kérnek”
Keresztény-Zsidó Társaság, Budapest, 2006. nov. 29. Elnökségi ülés jegyzõkönyve (Róbert _Péter)

Kovács Ilona: Testvérünk, Dóra BruderDeutsch Gábor: Dal a Dob utcában