Kezdőlap » Remény » 2003. 3. szám » Weisz Péter Elmélkedés százötven évrôl

Weisz Péter Elmélkedés százötven évrôl

A Debreceni Zsidó Hitközség elnöke

A debreceni zsidóság gyökerei Hajdúsámsonból erednek az 1736. esztendôtôl, amikor Jakobovits Jakab feleségével és négy gyerekével e helyen megtelepedett.
Az itteni zsidóknak 1774-ben már hitközségük volt. Debrecen városa az 1840. évi XXIX törvénnyel teremtette meg a zsidók betelepedésének lehetôségét. Az elsô zsidók, akik otthont alapítottak itt: Lefkovics Mózes, Steinfel Mihály, Áron Ábrahám, Katz Henrik, Fischer József, Spitzer József és fia, Klein Ignác, Singer Ábrehám, Schenk Jakab, Katz Gergely, Eisenberger Móric voltak.
A város hamar megbarátkozott a zsidókkal, s ezt a barátságot az 1848-as forradalmi napokban is fenntartotta. 1852-ben megalakult a Debreceni Zsidó Hitközség. A zsidók ingatlan vásárlását 1863-tól tette lehetôvé a város.
Az elsô nagyobb zsinagóga a Szent Anna utcán nyílt 1865-ben. Ma már az emléke él. Helyén a római katolikus Svetits gimnázium áll.
Az 1869-ben feljegyzett 1.910 zsidó a város 46.116 fôs lakosságának 4,16 %-át tette ki. Ebben az idôben az Alföldön csak Szegeden élt több zsidó: 5,16 %.
A kiegyezés után a zsidóság életében jelentôs változás állt be. Budapesten 1869-ben kongresszust tartottak, melyen külön vált az ortodox és a neológ irányzat. A zsidóság egy része egyik irányzathoz sem csatlakozott. Ôk voltak a „Statusquó Ante”, s a debreceniek többsége is hozzájuk csatlakozott. Mellettük létezett 1882-tôl az Ortodox irányzat is. Az elsô nagy Statusquó zsinagóga 1895-ben épült az állomás mellett, a korabeli Deák téren. Az impozáns épületet a bécsi Gertner Jakab tervezte. Avatásán, melyet a milleniumi ünnepségekkel kapcsoltak össze, részt vett a korabeli református püspök, Hegymegi Kiss Áron is.
A hitközségi székház 1904-ben épült. 1909-ben épült a mai is álló Kápolnási utcai un. Kis Statusquó templom és a polgári leányiskola épülete. Elsô igazgatója Kardos Albert (meg kell említeni az alapító elnök, dr. Balkány Miklós nevét is). Második igazgatója dr. Vág Sándor lett. Ekkor már állt az elemi iskola a Simonffy utcán, melyet Bernfeld Jónás fôrabbi és dr. Sheer Benô hitközségi elnök avatott. Az ortodox közösség imaházát, a Pásti utcait, 1893-ban adták át. Ez – hála az Örökkévalónak – az idén újra a régi fényében pompázik! A közösség elemi iskoláját 1901-ben avatták.
Az 1924-25-ös tanévben kezdte el munkáját a Debreceni Zsidó Gimnázium, melynek jelmondata „Ôsi hittel, rendíthetetlen magyar hűséggel“ mindent kifejez. Alapítója dr. Kardos Albert. A kiváló tudós tanítványa volt Tóth Árpád.
A debreceni szellemi élet kimagasló egyénisége volt Kardos László műbíráló, aki 1938-ban Baumgarten díjat kapott. Itt tanult, dolgozott Kardos Pál irodalomtörténész, Haász Imre, a Révai lexikon társszerzôje, Kárpáti Károly, elsô birkózó olimpiai bajnokunk, Grosz Ezra Ernô és Menheim Mór, az elsô héber-magyar szótár társszerzôi, Bence László Racine fordítója.
Szellemi géniuszok sora vezette a hitéletet: Fried Áron, Erlich Eduárd, Lipschütz Hermann, Bernfeld Jónás, Krausz Vilmos, Schlesinger Sámuel, Weisz Pál (stat) fôrabbik, Eisenberger Móric, Feishl Fülöp, Klein Ignác, Kohn Ignác, Rott Elkán, Strelinski Manó, Katz Jakab, Rosenfeld Salamon, Drucker Mór, dr. Sheer Benô, dr. Balkány Miklós, Feishl Károly, Reichmann Ármin Rosinger Lajos, Fejér Ferenc, Ungár Jenô (stát). Hitközségi elnökök Mose Szófér, Rosenberg Farkas, Strasszer Salamon, Rosenberg Mendel, Stern Miksa, Rosenberg Fülöp , Frankfurt Andor ortodox rabbik és Tafler Ignác, Start Ignác, Klein Ignác, Krausz Mór, Bernfeld Sámuel és Ernô, Schreiber Jakab, Hirsh Ernô, Guttman Adolf, Kremmer József, dr.Grünberger Jakab, Feuerman Bernáth, Leitner Mihály ortodox elnökök.
Intézmények sora nyílt a folyamatosan gyarapodó és a század elejére már 10 170 lelket számláló zsidó közösség számára.
A zsidóság körében a fôiskolát, egyetemet végzettek aránya 8-10%-kal volt nagyobb, mint a városi átlag, ami azt mutatta, hogy a zsidóság a kulturális tôkébe befektetni vágyást az elérhetô legfontosabbnak tartotta.
Az 1920-as években, amikor a zsidó lakosok száma – mint említettük – 10.170 fô, 11 % volt az ügyvédek aránya, 50,6% az orvosoké, 46,2 % a művészeké. A nagybirtokos Lichstein és Harstein család ugyanolyan köztiszteletnek örvendett, mint a kereskedô Eiseman testvérek és Csengeri Leó, vagy a háztulajdonos Wiener Adolf. A mai Déry Múzeum is büszke Lefkovics Artúr ékszerész adományára, amivel a Városi Múzeum megalakulhatott 1902-ben. A zsidó Szántó Sámuel alapította az elsô segélyezô egyletet és a zsidó Balkány Miklós teremtette meg a város elsô telefonhálózatát.
A holokauszt megtizedelte a zsidóságot. Kevesen maradtunk. De vannak álmaink és múltunk, melyek tettekre köteleznek bennünket. Fenn kívánjuk tartani a hitéletet, legyen minjan, épüljenek kapcsolataink, legyen jó a külsô megítéltetésünk, legyen tanuló ifjúság és idôsgondozás, legyenek méltó rendezvényeink.
Rövidesen átépítjük régi temetônket. A munkálatok már elkezdôdtek és még ebben az évben be is fejezôdnek. Új konyhát építünk a hitközség székháza földszintjén, hogy idôs hittestvéreinknek ne kelljen emeletet lépcsôt mászniuk.
Közben építjük kapcsolatainkat a társhitközségekkel és a történelmi egyházakkal.
Közös TV műsort szervezünk, és egyre több közös rendezvényen, veszünk részt.
Hiszünk abban, hogy azt kell egymásban keresnünk, ami közös, ami összeköt bennünket, Nagy a felelôsségünk. ôriznünk és ápolnunk kell az Örökkévalóba vetett hitünket, fel kell lépnünk a gyűlölet és a rasszizmus ellen!