Kezdőlap » Remény » 2006. 1. szám » Hollósi Zsolt: Lőw Immánuel Intézet létesítéséről

Hollósi Zsolt: Lőw Immánuel Intézet létesítéséről

Péter László irodalomtörténész, a város díszpolgára azt javasolja, hozzanak létre Lőw Immánuel Intézetet Szegeden a tudós főrabbi nemzetközi jelentőségű életművének kutatására.

Elszomorító eredményre jutott Péter László irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, amikor megkérte az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK): nézzék meg, hazánkban hol férhetők hozzá Szeged nagy fiának, a nemzetközi ismertségű kiváló judaista, orientalista, folklorista, botanikus tudósnak, az 1854-ben született Lőw Immánuel főrabbinak alapművei. Az 1924 és 1934 között Bécsben és Lipcsében kiadott négykötetes Die Flora der Juden ma csak az OSZK-ban, a szegedi és a debreceni egyetemi könyvtárban, az akadémiai könyvtárban és a kertészeti egyetem könyvtárában érhető el. A Fauna und Mineralien der Juden csak az OSZK-ban, de ez sem eredeti példány, hanem csupán fotomechanikai utánnyomás. A Studien zur jüdischen Folklore az OSZK-n és a debreceni egyetemi könyvtáron kívül csupán a budapesti néprajzi múzeum könyvtárában található meg. Péter László úgy véli, tűrhetetlen, hogy Szegeden ne lehessen hozzáférni Lőw Immánuel életművéhez. „Komoly igényű életrajzának” megírása, amelyet Bálint Sándor már 1948-ban sürgetett, elodázhatatlan.

– Hol lehet majd az utókornak utánanéznie, ha ki akarja aknázni mindazt, amit hatalmas életművében a tudós főrabbi fölhalmozott? Ehhez az kell, hogy Szeged, a szülőváros, amely dicsekszik a legnagyobb hebraista tudóssal, és amely régi adósságát a szobrának fölavatásával végre lerótta, tűzze ki következő sürgős és halaszthatatlan föladatul: mielőbb kiadni Lőw Immánuel eddig szétszórtan megjelent, elnagyolt bibliográfiájának annotációkkal és mutatókkal ellátott, összesített változatát. Következő lépésként e bibliográfia alapján tervszerű kutatómunkával, szervezéssel, levelezéssel, egyetlen helyre kell összegyűjteni Lőw Immánuel valamennyi írását: könyvét, folyóirat- és hírlapi cikkét, valamint a róla és műveiről szóló szakirodalmat, ha másként nem, fénymásolatban vagy számítógépben – javasolja Péter László, aki szerint e munka megszervezésére a nemzetközi tudományban bevált gyakorlat szerint a szülő-városban, az önkormányzat, a Szegedi Zsidó Hitközség, az egyetem és a Somogyi-könyvtár közreműködésével létre kellene hozni a Lőw Immánuel kutatóközpontot.

A munka megindításához elegendő lenne egyetlen szakember és egy segéderő státu-sának előteremtése. A hitközség megfelelő helyet biztosíthatna az intézet számára a Gutenberg utcai székházában, ahová elzarándokolhatnának a világból mindazok, akik Lőw Immánuel hatalmas életművéből meríteni akarnak.

A Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, dr. Lednitzky András ezt mondta:

– Jónak tartom Péter László professzor úr javaslatát, de első lépésként egy Lőw-emlékszoba kialakítását tartom elképzelhetőnek. A budapesti és a szegedi múzeumtól, levéltártól összegyűjtenénk ide a még esetleg fellelhető Lőw-írásokat és dokumentumokat, köteteket. Mindez azonban elsősorban pénzkérdés, és egyelőre egyszerűen nincs rá anyagi fedezetünk. Jelen pillanatban helyet sem tudnánk adni erre a célra, mert a hitközség székházában egy 21 fős szociális otthont is működtetnünk kell – húzta alá Lednitzky András, akitől azt is megtudtuk: a kormány és az önkormányzat között tárgyalások kezdődtek a Moszkvai körút és Kálvária sugárút sarkán lévő hajdani szegedi zsidó árvaház visszaadásáról, ahol a jövőben a szociális otthon és az emlékszoba is helyet kaphatna. Az épületegyüttes teljes felújítása azonban valószínűleg több százmillió forintba kerülne. Egyelőre nincs elképzelés arról, honnan lehetne a szükséges összeget előteremteni.