Kezdőlap » Remény » 2008. 2. szám » Széchey Noémi Anna: Felemelő Izrael-nap a Hit Parkban

Széchey Noémi Anna: Felemelő Izrael-nap a Hit Parkban

Széchey Noémi Anna

Felemelő Izrael-nap
a Hit Parkban*

Szderóti gyerekeket nyaraltatott
a Balatonon a gyülekezet

2008 nyarán balatoni üdülésre érkezett Magyarországra ötven dél-izraeli diák.
A folyamatos rakétatámadások között élő szderóti fiatalok vakációjának költségeit
a Hit Gyülekezete tagjainak adományai fedezték, az egyház ugyanis fontosnak tartja, hogy – korábbi segélyakcióival összhangban – most is szolidaritást vállaljon az üldözöttekkel és a nehéz helyzetbe kerültekkel. Többek között erről beszélt Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze azon
a pünkösdi zsidó-keresztény konferencián, amelyet a felekezet május közepén tartott a budapesti Hit Parkban, Izrael állam megalakulásának 60. évfordulója alkalmából, amelyen Aliza Bin-Nun Izrael magyarországi nagykövete is részt vett.
„Izrael Állam a 20. század legnagyobb sikertörténete, hiszen a holokauszt hamvaiból egy virágzó demokráciát sikerült felépíteni” – hangsúlyozta bevezető beszédében Aliza Bin-Nun, izraeli nagykövet a budapesti Hit Parkban a május 11-én megrendezett, hatalmas, ünnepélyes konferencián.
A nagykövet asszony kifejtette: „A vészkorszak romboló ereje és a háborús veszteségek nem akadályoztak meg minket abban, hogy a nemzetek családjában Izrael újra elfoglalja a helyét.” Mint mondta, Izrael azzal, hogy régi-új nemzetként elutasította, hogy a holo-kauszt páratlan tragédiájában eltűnjön, nemcsak a zsidóság, de az egész emberiség számára üzenetet hordoz: a remény nem vész el, a hit ad erőt arra, hogy a romok helyén újra felépítsük az életet.
Aliza Bin-Nun beszélt a nemzete és
Magyarország közötti sokrétű, egyre szorosabb kapcsolatról is. A Szovjetunió összeomlása és a magyarországi rendszerváltás után a magyarok az elsők között állították helyre a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Azóta az együttműködés tovább mélyült, s ebben jelentős szerepet vállalt a Hit Gyülekezete is. Aliza Bin-Nun köszönetet mondott a közösségnek azért, hogy anyagilag is segíti Izrael háború sújtotta településein
élő gyermekek magyarországi pihenését. Az
izraeli diplomata a rendezvényen szerzett tapasztalatait értékelve elmondta: nagyon jó érzést jelentett számára, hogy láthatta, milyen sok barátja van Izraelnek. Ez biztosította őt arról, hogy a közösség támogatásának is köszönhetően, a zsidók soha nem lesznek egyedül ebben az országban.
A rendezvényen részt vett Jehuda Sen, az Izraeli Turisztikai Minisztérium közép- és dél-európai igazgatója is, aki kiemelte, hogy a Hit Gyülekezete által szervezett ünnepség volt a legnagyobb évfordulós rendezvény egész Európában, és minden bizonnyal a legnagyobb olyan rendezvény, ahol az európai evangéliumi közösség ünnepelte a zsidó
államot. Sen a rendezvényen szerzett élményeire reagálva elmondta: szíve szerint
élőben közvetítette volna szerte Izraelben
a rendezvényt, hiszen egy ilyen cionista örömünnepből bátorítást meríthettek volna még az ott élők is, legfőképpen azok, akik már elfelejtették, mit is jelent az igazi cionizmus. Az igazgató elmondta, hogy a közösség által szervezett tanulmányutak jelentik az Izraelbe irányuló magyar turistaforgalom tíz százalékát.
Schönberger András pécsi főrabbi a konferencián elmondott beszédében utalt arra, hogy az életben mindig vannak pillanatok, amikor támaszra van szükség. Ezekben a pillanatokban a Hit Gyülekezete eddig mindig kiállt a zsidóság mellett. „Most pedig együtt örülhetünk Izrael létének, és annak, hogy
a zsidó állam épül, szépül és egyre erősebb lesz” – tette hozzá.
Reménysége szerint a milliárdnyi könnycseppen újjáépülő Izrael a mindannyiunk által várt megváltás előkészítője. „Hiszen el fog jönni a messiási kor, amikor Izrael lesz az az ország, ahol örömmel tudjuk majd együtt szolgálni a Mindenhatót” – mondta.
Az ünnepségen szintén jelen levő Raj
Ferenc kaliforniai főrabbi számára a holo-kauszt tragédiája után csodát jelent, hogy egymás mellett láthatja az izraeli és a magyar zászlót a rendezvény helyszínén. Úgy érzi,
a közösségben megtalálta magyarországi testvéreit, hiszen ez a közösség bebizonyította: lehet együtt élni. Hiszen a Biblia az, ami összeköt bennünket, ugyanis mindannyian a „remény foglyai” vagyunk.
Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze beszédében kiemelte: a Szentírás egyértelműen leszögezi, Isten célja az, hogy újra összegyűjtse népét, Izraelt a világ nemzetei közül, és visszavigye őket a saját földjükre, hogy ott egységes nemzetté kovácsolja őket. Ez a folyamat pedig a szemünk előtt zajlik, ezért ünnepelünk. És ez az, ami választ ad arra a kérdésre, miért figyel a világ erre a látszólag jelentéktelen méretű országra, és miért figyelnek a keresztények százmilliói is Jeruzsálemre.
„A megemlékezés mellett ma az egyik
legfontosabb feladatunk, hogy elmondjuk: nem értünk egyet a keresztény antiszemitizmussal, sem az e mögött álló teológiával, ami évszázadokon keresztül meghatározta
a keresztény gondolkodásmódot és teológiát” – folytatta az egyházvezető. A fordulatot a protestáns keresztény cionista gondolkodók hozták meg, akik azt hirdették: Isten nem vetette el a zsidóságot.
Mint Németh Sándor elmondta, Izrael létezése nagyban hozzájárult a Biblia hiteles értelmezéséhez. Hiszen ezzel egyre több keresztény számára világos, hogy Izrael megalakulása és léte nem csupán korunk meghatározó világpolitikai fejleménye, hanem üdvtörténeti jelentőségű esemény. Ennek alapján indult el a különböző felekezetekben a keresztény-zsidó megbékélés és párbeszéd. Az evangéliumi kereszténység harcol az antiszemitizmus és anticionizmus ellen, és visszautasítja az iszlám történelemhamisítás minden formáját, amely kétségbe vonja Izrael előjogát a Szentföldhöz, tagadja
Izrael létét és annak templomát is. Ezért tekinti fontos feladatának a Hit Gyülekezete, hogy tovább harcoljon az antiszemitizmus, az anticionizmus és az iszlám történelemhamisítás ellen. Az Izrael melletti aktív szolidaritásba egyaránt beletartozik a morális kiállás Izrael mellett, valamint a gyűlöletkeltés és a terror áldozatainak karitatív támogatása is – zárta szavait a Hit Gyülekezete vezető lelkésze.
A Hit Gyülekezete több mint tízezer(!) embert vonzó háromnapos konferenciája végén megtartott ünnepséget izraeli zsoltárdalok közös éneklése, valamint Pajor Tamás és Gerendás Péter előadóművészek műsora egészítette ki. Az utolsó dalok alatt pedig elementáris, még a szervezőket is megdöbbentő erővel nyilatkozott meg a kettős ünnep – a pünkösd és Izrael Állam születésének 60. évfordulója – közös öröme. A zsidó és a szervező keresztények közösen tartott megemlékezése áttörte a tervezett időbeli és formai keretek korlátait, és mintegy ezer gyermek, tinédzser és felnőtt spontán kialakult, elsöprő erejű körtáncába torkollott.

***

Izrael léte azonban nem mindenkiből vált ki örömöt. Ennek a valóságnak a megtapasztalói Szderótnak, annak a dél-izraeli városnak a lakói is, amelyre az elmúlt hét év során több mint hatezer katyusát lőttek ki
a palesztin terroristák. Az idén nyáron van hét éve, hogy az első palesztin rakéták becsapódtak Szderótban. Amióta pedig Izrael 2005-ben kivonult Gázából, az izraeliek várakozásával szemben nem a fegyvernyugvás időszaka következett el, hanem még zavartalanabbá váltak a palesztin terroristák akciói, aminek következtében több mint húszezer ember él állandó riadókészültségben él a Gázai-övezet északi határától az alig nyolc kilométerre fekvő városban.
A rakétaháború teljesen felforgatta a város lakóinak az életét. Mivel a terroristák különösen a gyerekekre vadásznak, a támadásokat igyekeznek a reggeli iskolába menetel illetve a délutáni hazatérés idejére összpontosítani. Emiatt mára már néhány óvodát és iskolát be is kellett zárni, Szderót utcáin pedig óvóhelyeket kellett építeni –
a régi buszmegállók mellett ma bunkerszerű épületek nyújtanak védelmet. De a diákok napközben sem hagyhatják el az iskola épületét, sőt éjszaka sincs nyugalmuk az egymás érő riasztások miatt. A riasztástól számítva ugyanis mindössze húsz másodpercük van arra, hogy a rakétabombák elől fedezéket találjanak maguknak. Egy-egy napon pedig akár tíz-tizenöt riasztás is történhet, de volt már olyan is, hogy egy nap alatt harmincszor szólalt meg a sziréna. Ez azt jelenti, hogy
a szderótiaknak az egész napot a bunkerban kellett tölteniük. Az állandó fenyegetettség miatt sok lakos szenved a támadások következtében fellépő krónikus traumáktól.
Ebbe a folyamatosan fenyegetett létbe hozott lélegzetvételnyi megkönnyebbülést az a tíz nap, amit a szolidaritási akció keretében megszervezett magyarországi vakáció jelentett a részt vevő ötven gyerek és kísérőik számára. A gyerekek között többen személyesen is átélték, hogy a házukat rakétatámadás érte, a kísérők között pedig egy olyan tanárnő is helyet kapott, aki a férjét veszítette el a terrorcsapásban.
Az izraeli hadsereg különféle módokon próbálja megvédeni polgárait. Az ellenségnek is az volna a legjobb, ha békességben élnénk egymással. A terrorral saját maguknak ártanak a legtöbbet: az erőszakra fordított pénzt pedig a saját gyermekeik nevelésére, oktatására, táplálására is fordíthatnák. A mi nemzetünk olyan nemzet, amely túlélte
a holokausztot – és nem fog ijedten meghátrálni a rakéták láttán” – foglalta össze álláspontját Jigal Levi.
Magyarországi látogatásuk alatt a gyerekek két napot töltöttek Budapesten, majd egyhetes balatoni nyaraláson vettek részt Keszthelyen. A rendkívül gazdag programban fővárosi városnézés – a Parlament,
a Halászbástya, a Dohány utcai Zsinagóga megtekintése –, szentendrei látogatás, egynapos bécsi kirándulás valamit különböző Balaton-környéki programok szerepeltek. Ám a gyerekek már annak is örültek, ha csak egyszerűen kimehettek a játszótérre, fürödhettek vagy biciklizhettek, hiszen ezeket – a számunkra oly természetes időtöltéseket – otthon biztonsági okokból nem tehetik meg. A gyerekeknek külön élmény volt, hogy bármerre jártak Magyarországon, mindenütt nagy szeretettel fogadták őket.
A szolidaritási akció szervezésében részt vett a budapesti izraeli nagykövetség, a szde-róti polgármesteri hivatal és a Hit Gyülekezete. A gyerekek utaztatásának és programjainak költségeit az Amiel Tours izraeli utazási iroda, a Mazsihisz, a zalaegerszegi zsidó hitközség, a Hit Gyülekezete helyi
közösségei és egyéni tagjai, valamint Barna Sándor, a Symbol étterem tulajdonosa és Rózsa István adományai fedezték.