Kezdőlap » Remény » 2009. 1. szám » Flamm János – Corelli Gréta: Jeruzsálem fölött nevetnek az angyalok

Flamm János – Corelli Gréta: Jeruzsálem fölött nevetnek az angyalok

Flamm János

Corelli Gréta: Jeruzsálem fölött nevetnek az angyalok

A tavaly ősszel megjelent könyv nem az antiszemitizmusról s a holokausztról szól. Illetve. Ha valaki valamennyire is magában hordozza a zsidóságot, annak elég egyetlen dallam, egyetlen véletlenül felbukkanó arc, név, és működésbe lép valamiféle genetizálódott órarugó. És mozgásba lendül az érzelmek s az emlékezet megannyi fogaskereke, és a zsidó sors felidézése elkerülhetetlen. Ha kényszerűen is, de átjárhatóvá válik tér és idő. Ez történik ebben a könyvben. A véletlen és a szándékosság váltakozva hívja elő a főhős, a hősök életében az átélt, de eddig átmenetei felidézésére ítélt élményeket s emlékeket.
Ezt teszi – e karcsúságában is teljes – kötet írónője. Aki az édesanyja által leírt és elmesélt emléktöredékekből építi fel saját, olykor megmagyarázhatatlan érzésviharokkal kísért gondolatvilágát. És még inkább magyarázatokat kísérel meg adni (kegyetlenül erős asszociációkkal) lányának. Ezek az észokokkal teljességgel érthetetlenek, az álmok irracionálisak, nem mindig érthetőek a félelmek, a taszítások, a vonzódások.
A könyv három női szereplője nemcsak vérszerinti rokona egymásnak, hanem egy hol vastagodó, hol vékonyodó szálba kapaszkodva próbálnak életben maradni és megérteni és megmenekülni. Drámai sűrítések, pőrére vetkőztetett egyszerű történések mögé feszülve nyernek az idősíkokban értelmet az előre- és visszalépések.
Ez az írás megrázó és katartikus úgy, hogy egy pillanatig sem kíván az lenni. Mindössze történt egy s más a huszadik század derekán, és ennek köze van ahhoz, ahogyan élünk és élni fogunk. Egy ültében is végigolvasható ez a könyv, de naponta, fejezetenként is lehet haladni benne. Mindegy. Ha ismét hiányzik a meditáció, vagy saját kérdéseinkre választ keresünk, újra kezünkbe vehetjük. És megtaláljuk benne a gyönyörűséget.
Az írónő neve – Corelli Gréta – nem kétséges: választott. Talán azért a rejtőzködés, mert évtizedekig televíziós és újságíró volt Amerikában, talán azért mert az édesanya – aki szerencsére még él, s akinek a múlt század harmincas éveiben készült fotója átsejlik a borítón – hosszú élete során rejtegette felidézést követelő titkait. Végül is az oknak nincs jelentősége. A Makón, Budapesten és New Yorkban játszódó történet színpadi változatát a könyv megjelenésével együtt 2008. október 11-én nagy sikerrel mutatta be Manhattanben a New York-i Magyar Színház. Talán nem járok messze az igazságtól: itthon is érdeklődést váltana ki a könyv színpadi változata.