Kezdőlap » Remény » 2009. 1. szám » Schlesinger Hanna, Tel Aviv: „És az igaz ember a világ alapja”

Schlesinger Hanna, Tel Aviv: „És az igaz ember a világ alapja”

Schlesinger Hanna, Tel Aviv

„És az igaz ember a világ alapja”
(Példab. 10)

A híres publicista, Paul Lendvai, amikor megkapta a Tolerancia díjat, megjegyezte: „Jó dolog, ha az embert olyasmiért tüntetik ki, amit nem kell szégyellnie.”
Ugyanezt elmondhatja dr. Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség /MET/ alelnöke és békásmegyeri egyházközségének parókusa, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora, valamint az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, az ORZSE /Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem/ címzetes egyetemi tanára.
Számos magas kitüntetés birtokosa, köztük a „Magyar Zsidóságért” díjban is részesült. Országgyűlési képviselő volt két ciklusban: 1990-94-ig az Emberjogi, Vallásügyi és Kisebbségjogi Bizottság tagjaként, majd 1998-2002-ig. Annak idején ő volt az, aki Fodor Gábor képviselőtársával együtt tiltakozott annak megalázó volta miatt, hogy a magyar állam „kárpótlásként” mindössze 30 ezer forintot akart fizetni a holokauszt során elhurcolt és meggyilkolt zsidókért.
Iványi Gábor korántsem nélkülözte a megpróbáltatásokat. Mint a Magyarországi Metodista Egyház segédlelkészét 1974-ben kizárták a SZET lelkészképzőjéből (egyház)politikai okokból, ahogy koncepciós fegyelmi eljárással 1975-ben a Metodista Egyházból is.
1976-77-ben felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az „ál”-indok: visszaélt az egyesületi joggal.
Templomát a hatóságok elvették, így éveken át a szabad ég alatt tartott istentiszteletet, volt temploma előtt, a hozzá ragaszkodó kispesti gyülekezetének. Közben illegális politikai és egyházi folyóiratokat szerkeszt (Beszélő, Nyitott Ajtó).
1979-ben közreműködésével létrejön a Szegényeket Támogató Alapítvány, a SZETA.
A 80-as években a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyar Izraeli Baráti Társaság tagja lesz.
1987-ben alapító szerkesztője az Élet és Világosság című egyházi lapnak.
1988-89-ben Göncz Árpáddal, Solt Ottíliával és másokkal, létrehozzák a Hálózat elnevezésű humanista organizációt, melynek első ügyvivő testületi tagja lesz. 1990-től az Egyház és Világ munkatársa. 1993-99-ig a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei igazgatója.
A tudományos életből sem marad ki: a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektoraként a Council for Christian Colleges & Universities, valamint az Association of Free Metodist Educational Institutions tagja. Különböző folyóiratokban, újságokban jelennek meg közleményei, több könyv társszerzője.
1997-ben jelent meg „Hajléktalanok”, és 2007-ben, „A nagykorú tanítvány” című könyve.
Életrajzához tegyük hozzá: több iskola alapítója és egyházi felügyelője. Életre hívta a Wesley János Lelkészképző Főiskolát, Óvodát, Általános Iskolát, Szakiskolát, Szakközépiskolát és Kollégiumot, Budapesten (a VIII., a X. és a XVIII. kerületben) továbbá több vidéki városban és falun (Abaújkér, Beregdaróc, Gemzse, Gyüre, Jánd stb.). A dr. Iványi Gábor felügyelete alatt működő felzárkóztató iskolaprogram, hátrányos helyzetű felnőttek számára is lehetővé teszi nemcsak a 8 általános befejezését, hanem gyakorlati képzés során a szakma tanulását is.
Biztonságos iskola programjuk méltán kelt nemzetközi elismerést. A megoldás reményeink szerint az Izraelbe érkező etióp bevándorlók gyermekeinek is segítheti a tanulást és a beilleszkedést.
Az olvasóban, de e sorok írójában is felmerül, honnan vesz valaki ennyi energiát, honnan a tartaléka, hogy ennyi feladattal sikeresen megbirkózzon?
Iványi Gábor, a hat gyermekes édesapa, egy kis unoka büszke nagypapája, maga is olyan lelkész-pedagógus családból jött, ahol tizenegyen voltak testvérek. Szülei a mai napig aktívak, lelkész édesapja a MET elnöke, édesanyja tanít. A türelmet és az emberszeretetet otthonról hozta.
Azoknak a hajléktalanoknak – akiknek a hajléktalanszállón már nem jut hely –, néhány éve létrehozta a „fűtött utcát”, ahol megpihenhetnek, melegedhetnek, és ahol mindig akad ennivaló és meleg tea.
Hajléktalan kórházukban ellátást kapnak azok a betegek, akik az utcáról kerülnek be, sokszor tetvesen, rühesen, kifekélyesedett lábbal, fizikailag, pszichésen leromlott állapotban, akiknek nem volt alkalmuk sokszor hónapok, évek óta tisztálkodni. A kórház nővérei között megtaláljuk dr. Iványi Gábor feleségét és egyik lányát is, akik odaadóan kezelik a betegeket, emberi méltóságukat is visszaadva.
Úgy hiszem, ha az eddig felsoroltaknak csak a negyede volna, amit Iványi Gábor és holdudvara tesz, már az is elég. Nem beszélve közéleti tevékenységéről, hogy egyetlen olyan megmozdulásról sem hiányzik, amely a kisebbséget érinti, ahol az elesetteket és kiszolgáltatottakat kell megvédeni, felszólalni az érdekükben, vállalni az ezzel járó durva támadásokat. Mert nemcsak a szélsőjobboldali csőcselék és sajtó támadja, de olykor még azok is, akiknek az érdekében szól.
Nem önuralom, hanem annál sokkal több, igazi emberszeretet és türelem kell ennek elviselésére.
Vannak csoportok Magyarországon, akik a keresztényi értékeket hangsúlyozva rekesztik ki és bélyegzik meg a zsidókat és a cigányokat, figyelmen kívül hagyva a Bibliát. Nem úgy kezelik a „jövevényt”, mintha közülük való lenne, hanem igyekeznek módszeresen, fizikailag is megfélemlíteni őket. Akik Árpád-sávos zászlóikat lengetve a magyar Himnuszt úgy értelmezik, ha „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”, amit ők embertársaik ellen tesznek, azzal már előzetesen is bűnbocsánatot nyertek.
Akik a szép legenda – immár régen szégyenletes jelképpé lett – turul madarát emelik piedesztálra az emberi méltóság helyett, azok támadják Iványi Gábort.
A „Kristályéjszaka” 70 éves évfordulóján (amikor Németországban és Ausztriában 191 zsinagógát felgyújtottak, közel száz zsidót megöltek, harmincezret koncentrációs táborba hurcoltak, kifosztották és szétverték a zsidó üzleteket) Debrecenben, ahol aggasztó méreteket öltöttek az utóbbi időben a rasszista, antiszemita megnyilvánulások, a zsidó hitközség székházának ablakát betörték.
Amikor a csőcselék – akik egyetlen érdemükként élik meg, hogy nem cigányok vagy zsidók, netán négerek – félkatonai szervezetekbe tömörülve riogathatja a cigány lakosságot, gyújtogatásoktól, robbantástól, gyilkosságtól sem riadva vissza (ld. Nagycsécsen két embert lelőttek, és molotov koktélokat dobtak a cigányok által lakott telepre, vagy a tatárszentgyörgyi gyilkossságot, ahol apa és ötéves kisfia volt az áldozhat, és akiknek egyetlen bűne az volt, hogy cigánynak születtek), olyankor van a legnagyobb szükség emberi hangra, figyelmeztetésre. Hogy az ilyen megmozdulások nem a demokrácia, hanem az anarchia jelei.
Jó tudni, hogy vannak, akik tiltakozva felemelik szavukat a kisebbségek mellett!
Iványiék békés úton, a különböző kultúrák megismertetésével szeretnék közelebb hozni az embereket egymáshoz.
Már-már hagyományt teremtettek a MET Kispesti Templomában elindított rendezvénysorozattal, amely a Méltóság Napja címet viseli, és amelynek szervezője a templom lelkésze, öccse: Iványi Miklós.
A rendezvények során az érdeklődők megismerhetik a Magyarországon élő kisebbségek szokásait, kultúráját. Tudatosítani igyekeznek, hogy gazdagabbak leszünk, ha nyitottak vagyunk mások megismerésére, ha félre tudjuk tenni a tévútra vezető előítéleteket az ismeretlennel szemben, és hogy aki a másik embert nem becsüli, az a saját méltóságát is csorbítja. Akik irtandó parlagfűnek tekintik a kisebbségben lévőket, azok nem látják meg, hogy a rét úgy szép, ha színes és sokféle virág terem rajta.
Iványi Gábor, aki létrehozta Békásmegyeren a „Megbékélés Háza” templomát, ahol megfér egymás mellett a keresztet jelképező szőlőtőke és a zsidó hatágú csillag, imádkozik híveivel értünk, zsidókért is, Izrael fennmaradásáért és békéjéért.
Ő, aki látja, a világot elárasztó álhírekkel szemben, hogy félrevezető propaganda a közel-keleti konfliktusban úgy beállítani az izraelieket, mint akik a palesztin polgári lakosság ellenségei. Hogy Izrael nem területszerzési szándékkal indított offenzívát Libanonban, hanem azért mert békét akart, és nem kiváltó oka, hanem szenvedője a Hezbollah rakétatámadásainak.
Ahogy a terrorista Hamasz által évek óta folyamatosan támadott Szderot városának segített egyháza adományával immár két ízben, ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt a libanoni határon lévő Slomi nevű izraeli városkának.
Ahogy ő az, aki – megelőzve ezzel a történelmi egyházakat Magyarországon – nyilvánosan bocsánatot kért – mások helyett –azokért a gyalázatos tettekért, azokért a bűnökért, amelyek „zsidó testvéreit” érték a soa alatt.
Immár évek óta sikerül mosolyt varázsolnia azoknak az izraeli gyerekeknek az arcára, akik napjaik jelentős részét bunkerokban töltik, és akiket a MET támogatásával meghívott immár négy alkalommal budapesti nyaralásra. A szép programokon kívül biztosítva kis vendégeinek a védelmet, a kóserságot, a zsinagógai látogatást.
Az idén májusban is ellátogatott a Hamasz-terror sújtotta területekre, Szderot és Askelon városába. Útja során hallotta a szirénák süvítését, a becsapódó lövedékek hangját. Askelonban vendégségben voltunk egy ismerős házaspárnál. Több alkalommal kellett a biztonsági szobába mennünk a rakétatámadások miatt.
Izraelhez szoros kapcsolatok fűzik, remélhetőleg sikerül elmélyítenie a kulturális- oktatási kapcsolatokat a különböző szociális intézményekkel és iskolákkal.
A bibliai idézet, miszerint „Benned megáldatnak a Föld népei” ez éppúgy szól a zsidóknak, mint valamennyi népnek, így a palesztinoknak is; mert Iványi Gábor, bízik abban, hogy egyszer béke és közös áldás lesz az olajfák alatt.
Izraeli látogatásakor az ország fennállásának 60-ik esztendejében találkozott Juli Tamir oktatási miniszterrel. Találkozott a miniszterelnökkel is, valamint különböző szociális intézmények vezetőivel a jövőbeli együttműködés reményében.
Iványi Gábor, mintha nem csak saját egyháza, hanem a globalizált világ bölcs és segítő lelkésze–rabbija volna, leszögezte: igyekszik segíteni a rászorulóknak Magyarországon és azon kívül is
Ami vagy száz éve senkinek sem sikerült, az iszonyú ekvadori-quitói börtönből segített hazatérni egy megtévedt, súlyos beteg magyar fiatalnak, és ezzel többek helyzetét megkönnyítenie.
„A zsidó felfogás azt vallja, hogy a világ fennmaradását az egyensúly teszi lehetővé. Mindazok, akik vétkeznek, bűnös életvitelükkel kihívják az isteni Gondviselés haragját, és a rossz irányba billentik a ’mérleget’, ami által a világ a pusztulás felé halad. A cádikok, az igaz emberek, tiszta erkölcsi magatartásuk, jó cselekedeteik révén viszont a világ fennmaradását segítik elő, a jó irányába billentik a „mérleg” nyelvét, miáltal megmentik a világot a morális pusztulástól.”
(Naftali Krausz: Gondolatok az ötödik perekből, Az igazak nem kérnek jutalmat)
A kabbala szerint 36 haszid van a világon. Ők az „igazak”, akik fenntartják a világot érdemeikkel.
Hogy milyenek lehetnek?
E sorok írója – sokakkal együtt – úgy látja, érdemes törekedni a haszid életre. És tiszteli azokat, akik folyamatosan haladnak ezen az úton.