Kezdőlap » Remény » 2010. 1. szám » Szász Eszter: Masa Tamás, a zene varázslója

Szász Eszter: Masa Tamás, a zene varázslója

Sokkal több mint klezmer

Mi köze van egymáshoz egy belvárosi glat kóser étteremnek és egy 11 éves klezmer zenekarnak? A SabbathSong klezmer együttes vezetője, Masa Tamás ezt a helyet választotta interjúnk helyszínéül, és nem véletlenül. Hetente egyszer itt lépnek fel, és a közönség nagyon szereti őket.
Masa Tamás nem akart együttest alapítani, a Szentírás és a héber nyelv szeretete mégis erre a pályára vitte. Barátaival együtt alakította meg a Sabbathsong, a „több mint klezmer“ együttest. Első lemezük 2000-ben jelent meg.
Rendszeresen fellépnek a Zsidó Nyári Fesztiválon valamilyen produkciójukkal, de játszanak irodalmi felolvasóesteken, számos eseményen országszerte és az elmúlt évtized alatt több mint 100 esküvőn táncoltatták meg a násznépet .
– Miért éppen klezmer zene a profiljuk?
– Mondhatjuk úgy, hogy fellépésünk a Szentírással kezdődött. Engem mindig is nagyon érdekelt a Biblia, és nagyon szerettem volna megtanulni héberül. A klezmer műfaja is érdekelt. A Nagyfuvaros utcai zsinagógában az akkori főrabbi, Deutsch László tanított az alefbészre. A tanulás évzáró úgynevezett talmud tóra rendezvényén ajándékképpen, néhány általunk kedvelt héber dalt adtunk elő az együttes későbbi zongoristájával, Bencével. Az eseményről felvétel is készült, amelyet később, Raj Tamás főrabbi úr is meghallgatott, és ő azt mondta, hogy annyira szívből jött és megérintette a zene, hogy technikánkat érdemes lenne fejleszteni. Az ő biztatására kezdtem el, szervezni az együttest. A barátaimból. Általában kilencen zenélünk, és ehhez csatlakoznak a vendégek. Mára már sokszor 12-en, sőt a legutóbbi koncertünkön 17-en léptünk fel. A tavaly nyári Zsidó Fesztivál után, már big banddé bővült a Sabbathsong Klezmer együttes. Öt éve egy roma csapat is muzsikál velünk.
– Milyen dalok találhatóak a repertoárban?
– A zenekar legtöbb száma énekelt dalokra épül. A dalokat feleségemmel együtt éneklem. Tágítottuk a repertoárt. Elég széles skálán próbáljuk a klezmert játszani. Szlogenünk: „több mint klezmer“ is, éppen ezt fejezi ki. Nem csak a Közép-Kelet-Európa zsidó népzenéjét dolgozzuk fel, hanem nagyon sok izraeli dalt, mizrachi (keleti) zenét, sőt musicalt is játszunk. Az indíttatásunk is nagyon sokszínű : az együttesben zsidók és keresztények, sőt romák is játszanak. Egy biztosan közös bennünk: mindannyian hiszünk a Szentírás igazságaiban.
– A zenekar tagjainak nagy része egy keresztény gyülekezetbe is jár. A keresztény világot is megszólítják? Mi kell ahhoz, hogy a hallgatók ezeket a dalokat spirituálisan is átérezzék?
– Az elmúlt nyáron napvilágot látott egy könyv, mely a Tóra és az Újszövetség kapcsolatát boncolgatja. Ezt a kötetet az Országos Rabbiképző Egyetem bizottsága a következőképpen ajánlja: „Bizonyítja, hogy a Tóra és az Újszövetség több dologban harmonizál, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja.” Az együttes is, a válaszfalakat szeretné lerombolni a zsidóság és a Korán s a későbbi progresszív kereszténység között. Az évszázadokon keresztül mesterségesen felállított ellentéteket szeretnénk megszüntetni.
Engem a Szentírás felé a zsidóság indított el. Azt láttam, hogy minden, ami a Bibliában „le van írva” a zsidósággal kapcsolatban, annak nagy része megvalósult. Éppen ezért kezdtem el héberül tanulni, éppen ezért érdekelt a zsidó kultúra is.
A Sabbathsong egész munkássága az antiszemitizmus, rasszizmus lerombolására épül, a zsidóság számára pedig, ahogy több rabbi is megfogalmazta, vigasztalást, reményt nyújtunk. Jesája próféta azt mondja, „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet!“
Másrészt, igazából ez az örömzene: szeretjük a zenét, a zsidóságot és Izraelt. A mai anticionista, Izraelellenes légkör mind a világi, mind az igazi keresztény körökben sajnos, igen erős. És tarka-barka, ám nem valóságos elméleteket kreálnak. Egyértelmű és 1948 óta is ezt erősíti, méghozzá letagadhatatlanul és világosan az Örökkévaló álláspontja, Izraelre és Jeruzsálemre nézve: „…örökkévaló ékességgé teszlek, és gyönyörűséggé nemzetségről, nemzettségre.” De ne hagyjuk ki Jesája próféciáját, okulásul: „…és meghajolva mennek hozzád a téged nyomorgatók fiai, és leborulnak lábaid talpához mind a te megutálóid…”
Bármi sokféle zenei és vallási háttérből jöttünk, de mindannyiunkban él az Igének, a Tanachnak a szeretete. A próféciák, az imák vagy zsoltárrészletek megéneklése, amikben hiszünk, ezért nem slágerszövegként, hanem valóságosan énekeljük őket. Ez tartja össze az együttest.

– Mit várnak el a dalok éneklőitől?
– Az általunk előadott dalokról sokan azt gondolják slágerek, amelyeket olyan sokszor hallottak, hogy a könyökükön jön ki. Az emberek azt gondolják, annyiszor énekelték már ezeket a dalokat, hogy nincs igazán mögöttük tartalom, nem hisznek bennük. Viszont ha minket hallgatnak, azt mondják, mi nem csak „úgy elénekelgetjük“ ezeket a dalokat. Mi a „titok“? Mi szó szerint hiszünk ezekben a zsoltárokban, bibliarészletekben, talán ezért van, hogy a mi dalaink kicsit másképp szólnak.
A jiddis nyelven előadott dalok, nem kifejezetten bibliai szövegek, de vidám zenék. Azokat is nagy szeretettel énekeljük.
– Meséljen az Eszter könyve musicalről!
– Repertoárunk harmadik része, a musical-irány 2004-ben kezdődött. Megkeresett minket Rostás Csaba roma énekes, táncos, és azt mondta, szeretne táncjátékot csinálni az Eszter könyvéből, és minket választana szövegírónak.
Ennek előzménye, hogy 2003-ban bemutattuk a Yoshke című darabunkat, amely 24 jiddis dal, összekötő szövegekkel. Lényegében egy menyegző története, de nagyon sok színházi elemet tartalmaz. Ezt a koncertünket látta Kállai István, az Operettszínház dramaturgja, megtetszett neki az együttes, és azt mondta, hogy szeretne írni valamit a zenekar számára. Éppen akkor készültek a Budapest klezmer banddal a Menyasszonytáncra, de azért elmesélt nekünk egy valóságos történetet, hogy annak idején, az Operettszínház akkori igazgatója, Fényes Szabolcs, bár nem volt zsidó származású, nagyon sok zsidó embert bújtatott a raktárszínházban és az otthonában. Miközben ezek a művészek bujkáltak, hogy elüssék a rossz hangulatot és a félelmeiket, elkezdtek játszani. Ez adta nekünk az alapötletet az Eszter musicalhez (A Láthatatlan Kéz). A keretjátékot így írtuk meg Pintér Burus Sándor barátommal. Hogy a színházban vannak összezárva zsidó, roma, és egyéb menekültek.
A mi sztorink keretjátéka 1944-ben játszódik a. Egy állástalan, éhes operaénekesnő egy civilben lévő nyilas tiszt táskáját lopja el. A nyilas üldözi őt, egészen addig, amíg megérkeznek abba a pinceszínházba, ahol együtt bujkálnak a zsidó művészek, akikhez később csatlakoznak roma zenészek. Amikor ez a színes kis társaság együtt van, berobban a kijárat, és ők valamennyien bent rekednek. A pánik elkerülése, valamint a víz és az élelem hiányában elkezdenek játszani. Megtalálják Eszter könyvének forgatókönyvét, és kiosztják a szerepeket. A nyilas tiszt Hámánt alakítja. A történet, persze visszaugrik a perzsa korba, ami nem kevés áthallást tesz lehetővé a mai korra. A musical eleje és a vége 60 évvel később játszódik, ugyanabban a pinceszínházban, ahol most már az unoka dolgozik, és újra be szeretné mutatni a darabot.
A történet egyértelműen kíván szólni az antiszemitizmus és rasszizmus ellen.
– Talál valami hasonlóságot a három idősíkban?
– Természetesen nem véletlenül választottuk ezt a fajta dramaturgiát. A történet aktuális: nem titkoltan mutatjuk meg a mai kor Hámánjait. A lényeg persze a zene: az előadásban sok humorral és sokszínű zenei paletta segítségével, a három kor zenéit felhasználva mutatjuk be a nézőnek Eszter könyvét.
– Milyen a darab fogadtatása?
– Senkit nem hagy vélemény nélkül. A nézők nem egyszer hosszú tapssal, felállva köszönték meg a darabot, de volt olyan látogató is, akinél kicsit „kiverte a biztosítékot”, és felháborodottan távozott.
– Tervezik más történet feldolgozását is?
– Igen. Nagyon sok ötletünk van, már vázlatok formájában is. Mindenképpen alternatívát szeretnénk nyújtani azok számára, akiknek a mai színházi kultúra sérti a jó ízlését és sokszor emberi méltóságát.
Mivel társulatunk sok képzett muzsikussal, színésszel dolgozhat, több műfajban is vannak terveink. Feleségem, Masa Anita és Létay Kiss Gabriella sokat segít nekem. Új lemezzel is készülünk új zenei köntösbe öltöztetett dalokkal, musical részletekkel. Sztárvendégeink koncertfelvételeinek válogatása biztos sikernek számítanak.