Kezdőlap » Remény » 2011. 1. szám » Dr. Földes Gyula: A Zsidó Kórház történetéből

Dr. Földes Gyula: A Zsidó Kórház történetéből

Gestapósok a röntgen osztályon

 

Az Amerikai Radiológus Társaság 1995. évi, Chicagóban megrendezett kongresszusa egybeesett C. Röntgen felfedezésének századik, valamint a holokauszt ötvenedik évfordulójával. A tudományos programban szerepelt az az előadás, amely 1944 tavaszán történt a budapesti Zsidó Kórház radiológiai osztályán. A tragikus eseményről dr. Gönczi Judit radiológus-belgyógyász szólt, ő az akkor az utód intézmény (Országos Gyógyintézeti Központ, illetve Orvostovábbképző Intézet) orvosa volt. Az előadást követő évben, az egyik amerikai radiológiai folyóirat /1/, közölte az előadást, illetve annak bővített változatát, tekintettel arra, hogy az előadást tartó G. J. nem sokkal hazatérése után, autóbaleset következtében elhunyt.

Ez a közlemény, számos fényképpel is illusztrálva, részletesen ismerteti a Zsidó Kórház (pontos nevén a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Közkórháza) radiológiai osztályának történetét, az osztály alapítójának és orvosainak tudományos tevékenységét. A dolgozat taglalja azt az eseményt is, melynek következménye lett Magyarország 1944-es hitleri megszállása. A német megszállást (március 19.) követően néhány nappal a kórházban is megjelentek a németek, és követelték a berendezés (műszerek, ápolási cikkek stb.) átadását. A kórház ugyanis akkor a jól felszerelt intézmények közé tartozott. Ezután megkezdődött a kórház áttelepítése részben a Wesselényi utcai iskolába (a későbbi gettókórházba), részben a Bethlen téri zsidó iskola helyiségeibe. 1944. május 11-én a Gestapo emberei megjelentek a röntgen osztályon, amely egy pavilonban volt a kórház területén, és az ott talált embereket – orvosokat, asszisztenseket, beteghordókat, valamint a betegeket – elvitték azzal az indoklással, hogy a röntgen osztály területéről illegális rádióadások folynak az ellenség megrendelésére. Az elhurcoltak pontos száma, többségük sorsa ismeretlen maradt.

A felszabadulást követően először a Képes Figyelő c. hetilapban (1946. május 4.) volt olvasható egy riport az akkor történtekről /2/. Jóval később, 1996-ban, 50 év múlva a már említett amerikai folyóirat foglalkozott a tragikus eseménnyel. Magyarországon ugyancsak ebben az évben a nemzetközi vöröskereszt támogatásával kiadott könyvben néhány sor jelent meg a röntgen osztályon történtekről /3/. 2005-ben dr. Préda István által szerkesztett kötetben került sor dr. Strausz Imre visszaemlékezéseinek újraközlésére, amely első alkalommal 1994-ben látott napvilágot a „Múlt és Jövő” c. folyóiratban.

Utoljára 2009-ben Varda Weisskopf, az Izraelben élő fiatal kutató, aki magyar származású, de orvosi diplomáját már Izraelben szerezte meg, édesapja biztatására foglalta össze a holokauszt idején Budapesten működő zsidó kórházak tevékenységét.  Ebben is szó esik a röntgen osztályon történtekről/5/.

Valamennyi itt idézett közlemény és a megjelölt források tulajdonképp csak a szomorú tényt közölték, de nem tartalmaztak információt arról, hogy azt a bizonyos rádióadást vagy adásokat kik működtették, és hová, kinek kívántak adatokat szolgáltatni. Az egyik forrás kifejezetten a Vörös Hadsereget, míg egy másik amerikai, közelebbről meg nem határozott szervet, netán katonai intézményt nevesített volna. Az elhurcolt emberek sorsáról is különböző adatok találhatók ezen  hivatkozásokban./8/

Nekem, aki több mint 20 évet dolgoztam az említett intézményben (akkori nevén Orvostovábbképző Intézet), az eddigiektől kissé eltérő véleményem van a rádióadás/ok valószínű okáról. Természetesen nem vonom kétségbe az eddigiekben ismertettek valódiságát, de fel kell tételeznem, hogy ott valamilyen szervezetnek kellett működnie, amelynek érdeke volt az illegális szervezkedés, esetlegesen rádióadó működtetése is.

Az 1960-as évek végén a kórház előcsarnokában emléktáblát helyeztek el dr. Schönstein Sándor emlékére. Schönstein dr. az 1930-as évek elején hosszabb ideig dolgozott az akkori Zsidó kórházban, közelebbről a Kaszab poliklinika bőrgyógyászati rendelésén. Nevéhez – szakmai működésén kívül – kiterjedt, eleinte szociáldemokrata, majd illegális kommunista tevékenység is fűződött. Õ volt többek között annak az orvossztrájknak a vezetője, amely abból a célból szerveződött, hogy a kórházban díjazás nélkül dolgozó orvosok a Hitközségtől (amely a kórház működtetője és tulajdonosa volt) legalább csekély összegű térítést kapjanak. A sztrájk akkor eredménnyel végződött!

Schönstein doktort említett szociáldemokrata tevékenysége miatt többször rendőri, illetve bírósági eljárás alá vonták, ezért ő már a német megszállást megelőzően is illegalitásba vonult. Hogy a röntgen osztályon is voltak vele kapcsolatban álló orvosok, mutatja az az aláírásokat tartalmazó ábra/1/, melyen később a Felszabadulás után prominens orvosok neve is szerepel (Weil Emil, Leichner Zsuzsa), akik valószínűleg ugyancsak illegalitásban lehettek, mindenesetre a Gestapo-akciónál nem voltak jelen.

Fentiek közreadásával az volt a célom, hogy valószínűsítsem, hogy a német akció nem lehetett véletlen, ahogy akkoriban tudtuk az intézetben. Erről az egyik forrás említést is tesz, amely szerint az akcióra egy a röntgen osztályon dolgozó náci szimpatizáns alkalmazott bejelentése nyomán kerülhetett sor. A felsorolt forrásokban nem találtam adatot sem Schönstein dr. személyére, sem illegális kommunista tevékenységére vonatkozóan /1,2,3,4,5/. Schönstein dr. tagja volt egy, a szociáldemokrata párton belül működő orvoscsoportnak is, Jahn Ferenc, Weil Emil mellett.

 

Schönstein dr. sem menekült meg: családja Auschwitzban, ő Bergen-Belsenben halt meg /6,7/.

 

Referenciák:

1. Radio- Graphics, 1996, 16 1503  Judith Korek Amorosa et al

2.   Képes Figyelő no:18, 1946. május 4. Budapest

3.   In the name of humanity. Memoirs and essays 1999., Budapest

4.   Belgyógyászat, kardiológia a Szabolcs utcában 1889-2005. Szerk. Préda István 2005., Budapest

5.   Harefuah 147:1, 2008, 81 pp (ivrit nyelven)

6.   Népszabadság, 1968. augusztus 6. Vadász Ferenc

7.   Orvosképzés 55,463,1980., Simonovits István, Kárpáti Endre

8.   Magyar Radiologia 2007: 81 /7-8/, 308-317  Forrai Gábor, Laki András, Bohár László, Fornet Béla

 

*

 

A dolgozat azért íródott, mert néhányan szeretnénk megörökíteni a Szabolcs utcai (Zsidó Kórház) történetét. A gyerekosztályét már megírtuk Dobos Pannival; meg is jelent a Gyermekgyógyászat c. lapban kb. másfél éve.