Kezdőlap » Remény » 2011. 2. szám » Lövenberg Gábor: Anyám pészahja

Lövenberg Gábor: Anyám pészahja

Lövenberg Gábor

Anyám pészahja
Az A-6742 számú auschwitzi fogoly

A Remény – alapításától – elhivatottan ad teret a holokauszt emlékeinek. Ezért közlünk gyakran eredeti visszaemlékezéseket, naplókat, memoárok részleteit. A SOÁ-ról nem lehet eleget írni, mert nem szabad elfeledni a náci-nyilas infernó eseményeit. A napi politika olykor olyasmit mutat fel, amelytől joggal irtózik a lélek, de isteni rendeltetésünk, parancsunk, hogy reménykedjünk a jóban, és higgyünk az emberi érzésben, a messiási megbékélésben.
Most Lövenberg Gábor „Anyám pészahja” című könyvéről írunk – felsőfokban. A könyv a szerző családjának közreműködésével jelent meg; köszönet érte.
Az ihlető helyszín Kárpátalja, Beregszász. A magyarországi zsidó vallás, a hit és az életforma csodálatos terrénuma ez a táj. Legendák sora kötődik Munkácshoz, Ungvárhoz, Beregszászhoz. Nagy rabbik, hitükben mélyen élő zsidók laktak itt és csoda-családok, fantasztikus tehetséggel, szárnyaló szellemmel. A történelem, a sors nem volt kegyes e világhoz. Minden szóba jöhető hatalom fegyverrel, tehát kínnal, vérrel hódította meg. Csak a mi emlékezetünkben: tartozott az Osztrák-Magyar Monarchiához, Magyarországhoz, Csehországhoz, a Szovjetunióhoz, Ukrajnához. Beszéltek itt egyszerre nyolc nyelvet: a magyart, a románt, a csehet és a szlovákot, az oroszt, a jiddist, az ukránt, a németet, s kisebb-nagyobb mértékben mindenki irtotta a másikat. De olyan tömegmészárlásra nem került sor, mint amikor a bécsi döntést követően a királyi Magyarország bevonult a területre, és a kárpátaljai zsidókat gyorsan és zökkenőmentesen átadták a német hatóságoknak. A vallásos magyarországi zsidóság majdnem egészét a lengyel-náci táborokban (és magyar vezénylés, tűzparancs mellett Kamenec-Podolszkban) kiirtották.
Ebbe a vérzivatarba sodródott Lövenberg Gábor édesanyja. Hetyenben született, onnan is vitték a csendőrök. A brutális kakastollasok Kassáig kísérték a zsidókkal megrakott szerelvényeket. A csendőrbúcsút, amelynek során a magyar őrség jól megverte a zsidókat, a németek filmre vették, hogy a semleges országokban bemutassák: így bánnak a magyarok a foglyaikkal.
Ezt a szelektálás előtt állva, a rámpán a zsidók nem tudták. Lövenbergnét dr. Mengele főorvos életre választotta. Csíkos rabruhát kapott, és május 2-án megkapta helyét a birkenaui barakkban. Szüleitől már elszakították, őt kopaszra nyírták, fürdőbe vitték, és munkára osztották.
Lillyke története csupa könny, szomorúság és jeges szív-szorulat. És emelkedett hit az élet mellett. Mert még itt is életben lehetett maradni! Szilárd hittel és erős lélekkel. Ez a könyv titka és fontos öröksége. Ezért mindenképpen őrizzük meg polcunkon, és adjuk gyermekeink, unokáink, barátaink kezébe!
(big)