Kezdőlap » Remény » 2012. 3. szám » Forrai Márta: Jeles somogyi zsidók

Forrai Márta: Jeles somogyi zsidók

 

 

Kaposi Mór (Kohn Móric Kaposvár, 1837. 10. 23. – Bécs, 1902. 03. 06.) orvos, bőrgyógyász Apja Kohn Salamon hitközségi alkalmazott volt. Anyja Krausz Róza. A szerény körülmények között élő, nagy műveltségű család fontosnak tartotta a gyermekek iskoláztatását. Kaposi Mór tanulmányait a kaposvári izraelita elemi iskolában kezdte, folytatta a Somssich Pál gimnáziumban, majd Pozsonyban tett érettségi vizsgát. Mindvégig kitűnő tanuló volt. Ezután a bécsi egyetem orvosi karának hallgatója lett, ahol 1861-ben befejezte tanulmányait. A bécsi közkórházban lett aspiráns és egyidejűleg az egyik bécsi szanatórium igazgatója. Megismerkedett Ferdinand Ritter von Hebra cseh származású professzorral, a bécsi bőrklinika igazgatójával. Hebra felismerte dr. Kohn kiemelkedő tehetségét és munkatársává fogadta 1866-ban. A professzor leányával, Martha Hebrával 1869-ben kötött házasságot. Ekkor kitért és megkeresztelkedett a római katolikus vallás szerint. 1871-ben névmagyarosítással a Kaposi nevet vette fel. 1872-ben írta le a bőr idiopathias multiplex pigment sarcomaját. A betegség Kaposi-sarcomaként vált ismertté. Hebra halála után 1881-ben a bőrgyógyászati tanszék professzorává nevezték ki. Halála után nem sokkal szobrot állítottak emlékére a bécsi egyetemen. Az 1970-es években a Magyar Dermatológiai Társaság felvette Kaposi Mór nevét 1987-ben, szülővárosában a Megyei Kórház bőrgyógyászati osztályán (akkor Marx Károly u. 16, jelenleg gróf Apponyi Albert u.) emléktáblát, helyeztek el. 1988-ban az osztály udvarán mellszobrát leplezték le, amely az amerikai magyar orvosok adománya.

Születésének 155. évfordulóján 1992. október 23-án a Megyei Kórház felvette Kaposi Mór nevét. A megyei kórház udvarán (Tallián Gyula u. 20-32.) felavatták emlékművét, amely Kampf József szobrászművész alkotása.

 

Ulmann Antal, dr. belgyógyász-bőrgyógyász orvos. Kaposi Mór húgának fia, Bécsben nagybátyja támogatásával végezte el az egyetemet. Pár év múlva visszatért Kaposvárra, 1893-ban a kaposvári kórház bujakóros [bőr-és nemibeteg] osztály főorvosává nevezték ki.

 

Kunffy (Kohn) Adolf (Balatonfőkajár, 1838. 12. 19. – Kaposvár, 1934. 03. 04.) Apja Kohn Simon. Egyetlen gyermeke volt szüleinek. Szerették volna, ha folytatja a kereskedést, mint családi hagyományt, ezért elvégezte a nagykanizsai kereskedelmi iskolát.

1860-ban Triesztbe utazott, hogy szakmabeli tapasztalatokat szerezzen. Itt értesült arról, hogy Garibaldi serege küzd az egységes Itália megvalósításáért. A magyar szabadságharc emigránsaiból és katonáiból magyar légió (legione ausiliaria ungherese), mint önálló csapat alakult. Kohn Adolf Nolában csatlakozott Garibaldi seregéhez, itt töltötte a kiképzés idejét, majd a magyar légióban teljesített szolgálatot, amelynek Vetter Antal altábornagy volt a parancsnoka. Később Nápolyba vezényelték, ahol Teleky Sándor ezredes, és azt követően Czirjék Adolf százados tolmácsa és segédtisztje volt.

1864-ben honvágya volt, elhatározta, hogy hazatér Magyarországra. Az olasz-osztrák határon letartóztatták, de néhány nap múltán szabadon engedték.

Hazatérése után szüleit Somogyban találta, akik a kereskedés mellett gazdálkodással is foglalkoztak. Kaposmérő közelében Ebédvesztő pusztán volt kisebb birtokuk. Miután megérkezett Kaposvárra, a hatóságok közölték, Somogy megyét, csak főispáni engedéllyel hagyhatja el. Kényszer lakhelyül Somogy megyét jelölték ki (internálták).

1868-ban házasságot kötött Hochsinger Herminával, aki Veszprémből származott. A Kunffy házaspárnak négy gyermeke született.

Kunffy Adolf Orciban birtokot bérelt és gazdálkodott. A család 1872-ben Kaposváron az Irányi utcában bérelt lakást. Ezután, már csak a nyarakat töltötték falun. A vendégszerető házat jeles egyéniségek keresték fel, többek között: dr. Szigeti Gyula János kaposvári kórházigazgató két fiával, Koroknyai Ottó festőművész, Both Menyhért festőművész és a Somogy c. lap segédszerkesztője, Luigi Galimberti Kaposváron letelepedett olasz festőművész.

Kunffy Adolf apjának, Kohn Simonnak a tulajdonába került az 1870-es évek végén Somogytúron, az egykori Bosnyák kúria a hozzátartozó 4 holdas zártkerttel, majorokkal és egy 790 holdas birtokkal. Kohn Simon a gazdaságot bérlők által, hasznosította. 1890-ben a birtokot teljes egészben fiának adta át. Kunffy Adolf viszont, 1905. májusában Lajos fiára íratta a birtokot. Eleinte apa és fia közösen gazdálkodott, majd 1909-től fia egyedül gazdálkodott.

1909-ben írta visszaemlékezéseit „Itáliában a magyar légiónál” címmel. A könyv kéziratát, Kunffy Adolf portréját (amelyet feltehetően fia Kunffy Lajos festett) és huszárkardját a Hadtörténeti Múzeum őrzi.

Két alkalommal választották meg a hitközség elnökének. Jelentős adományokkal támogatta a rászorultakat, a hitközség és Kaposvár város kulturális életét.

1912-ben Somogytúri előnévvel magyar nemességet kapott Kunffy Adolf.

Kaposváron hunyt el 1934-ben, mint az utolsó magyar legionista. Temetésén rész vett a budapesti olasz követség és a kaposvári 44-es gyalogezred.

Kunffy Adolfné a Kaposvári Izraelita Jótékony Nőegylet elnöke volt közel húsz éven át, az 1918-ban bekövetkezett haláláig.

A Kunffy kripta egyik kiemelkedő építészeti alkotása a kaposvári zsidó temetőnek.

 

Telegdi (Trostler) Zsigmond, dr. (Lutilla [Bars vm.]), 1862. 04. 03. – ?) ideggyógyász. Apja dr. Trostler Zsigmond 1859-től Balatonbogláron volt vasúti orvos. Kiváló és lelkiismeretes orvosi működésért a Ferenc József-rend keresztjével és a Vörös Kereszt nagy emlékkeresztjével tüntették ki.

A szülök nagy gondot fordítottak a fiuk taníttatására. A család a magyar, és jiddis nyelvet használta otthon. A környezeti hatásoknak megfelelően jól beszélt tótul, és megtanulta a német nyelvet. A Lipót-mezei Állami Elmegyógyintézetben 1887-1890-ig dolgozott. A miután megszerezte szakvizsgáját “főorvos helyettes” kinevezést kapott. Ezek után Tabon működött járási körorvosként. Felkérést kapott 1898-ban a kaposvári közkórház elmeosztályának vezetésére. Huszonkilenc évig volt az osztály élén, amely működése alatt pszichiátria jellegű intézmény maradt. Telegdi igen jó felkészültségű, szakmai körökben elismert tekintélyes orvos volt. Sokat utazott, kongresszusokon rendszeresen vett részt. Alapító tagja és 25 évig vezetőségi tagja volt az Elmeorvosok Országos Egyesületének. Publikációi magyar és német szakfolyóiratokban jelentek meg. A munkaterápia által elért eredményeit több kórház is tanulmányozta. A célgazdaság (zöldséget, gyümölcsöt termeltek, háziállatokat neveltek), ahol az ápoltak dolgoztak jelentősen hozzájárult a kórház élelmezésének javításához. Az I. világháborút utolsó két évében és az összeomlás után, az a gazdaság tartotta fenn a kórház konyháját.

Nyugalomba vonult 1927-ben. A Kontrássy u. 3. szám alatti lakásából Balatonboglárra költözött, ahol rokonai éltek.

 

Kunffy Lajos (Orci, 1869. 10. 02 – Kaposvár, 1962. 03. 12.) Kunffy Adolf elsőszülött fia. Festőművész, jogász. A festészet iránti érdeklődése hét éves kora körül kezdődött. Elemi iskolai és középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte. Első mestere, a városban letelepedett olasz művész Luigi Galimberti volt. Tizenhat éves korában megfestette apai dédanyjának portréját, aki 100 éves volt. Majd Koroknyay Ottónál tanult. Érettségije után apja kívánságára beiratkozott budapesti jogi fakultásra. Szülei nem ellenezték, hogy művészettel foglalkozzon, de megkívánták, hogy diplomát szerezzen. A Mintarajziskolát vendéghallgatóként látogatta 1890-91-ben, Münchenben tanult festeni. 1891. őszétől 1894-ig a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. 1895-ben ismét Münchenben volt. 1896-ban a nagybányai festőiskolában dolgozott. 1897-ben hazatért, és befejezte jogi tanulmányait. Ismét Franciaországba utazott, ahonnét 1899 nyarán tért haza, szüleihez a Baranya megyei Vargára. 1901-ben feleségül vette Tiller Ellát. Ezt követően Párizsba költöztek. Itt születet fiúk Zoltán. Nyaranként hazalátogatott családjával Somogyba. Apja 1919-ben írtatta rá a somogytúri kúriát és a birtokot. Ebben az évben átépítette a kúriát, és nagyméretű műtermet alakíttatott ki. Fiát magyar szellemben akarta nevelni, ezért 1913-ban hazatelepültek. Budapesten a Ferenc József (ma Belgrád) rakparton béreltek lakást és műtermet. 1934-ben végleg Somogytúrra költöztek, ahol haláláig élt és alkotott. Kívánságára kúriájának kertjében helyezték örök nyugalomra.

Kunffy Lajos alkotásainak száma közel 2000 darabra tehető. Nagyrészt olajfestményeket, de olajvázlatokat, pasztellképeket, rajzokat, akvarelleket és egy-két szobrot is alkotott. Műveiből 1000 darabnak nyoma veszett a II. világháború alatt (egy része elpusztult, más részét elrabolták). Európa számos múzeumában Párizs, Róma, Milánó, Bukarest, Budapest és főként magángyűjteményekben találhatók meg művei. Kaposváron néhány száz műve van magántulajdonban.

A legteljesebb gyűjteményét a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum őrzi, több mint 300 olaj- pasztellfestmény és grafika.