Kezdőlap » Remény » 2014. 2. szám » Szita Szabolcs: Tisztelgés egy pécsi kiállításon

Szita Szabolcs: Tisztelgés egy pécsi kiállításon

Tisztelt Látogatónk!

Az első pécsi zsinagógát 1843-ban, patinás kétemeletes templomunkat 145 éve, 1869-ben avatták fel. Napjainkban a Dunántúl legnagyobb zsinagógájaként tartják számon.

Köszönjük érdeklődését. Most a zsidó imádság házában – határon innen és túl – figyelmet érdemlő, tanulságos kiállítást ajánlunk megtekintésre. A pécsi és baranyai zsidóság történetének új feldolgozását, mely egyben Magyarország gazdag világába, az évszázados együttélésbe ad betekintést és nyújt tanulságos bepillantást.

A kiállításon lényegében mindenütt jelen van a zsidóság legősibb szimbóluma, a menóra. Vagyis feltűnhet a szó héber jelentése, az egyszerű lámpás. A hétágú gyertyatartó ugyanis évszázadokon át fontos szerepet töltött be a közösség életében: lángjának fénye egyetlen percre sem aludhatott ki! A jeruzsálemi templom pusztulása (i. sz. 70.) óta a menóra ráadásul szimbolikus jelentőségű. Előszeretettel helyezik el a zsidó otthonokban, az együttlétek, a tanulás, a szellemi munka helyiségeiben. Hiszen a fény hordozója jeleníti meg leginkább a zsidósághoz tartozást. Máig élő jelkép! Kiállításunkon a zsidó identitást jelképezi.

Az interaktív kiállítás információs tablói, tárlói, digitális adathordozói – időrendben – képet adnak a zsidó családok betelepedésének folyamatáról, életmódjáról, vallási és közösségi életéről. Jelképezik és kifejezik a hitközségi intézményeket, felmutatják a zsidóságnak a többségi társadalomba történt beilleszkedési megoldásait, rangjukat és szerepüket a helyi gazdaságban és a társadalomban, azt a jelentőséget, amelyet szorgos munkával elértek és kivívtak.

Történésekről és folyamatokról, ünnepekről és megpróbáltatásokról beszélünk, továbbá az előítéletekből, az irigységből és a gyűlöletből fakadó ostoba, hivatali intézkedésekről. A tablók, a tárlók, az érintőpadok és a képernyők értékmentő funkciót töltenek be: számos adatot, fontos tényeket, olyan ismeretanyagot közvetítenek, amelyekről évtizedeken át nem kívánt beszélni senki. A tanúk hallgattak. Örök szégyen, hogy az egykori befogadó hagyományokat megszegve, az első világháború után, a magyar politika, a közigazgatás a kirekesztés útjára lépett. A nemzetet csonkító, az államilag támogatott antiszemitizmus borzasztó tragédiákhoz, a zsidóság megbélyegzéséhez, ezrek és százezrek személyes elhurcolásához az egyének és közösségek közönséges pusztulásához, kiirtásához vezetett.

Az Értékes Pécs kezdeményezés részeként készült kiállítás tudományos igénnyel, gazdag digitális anyaggal áll a széles közönség, a városba és a megyébe látogató vendégek tájékoztatására. Nagyban számít a fiatalok érdeklődésére, hiszen azon van, hogy az érdeklődők hiteles ismereteket kapjanak a zsidóságról, e közösség vallási életéről, szokásairól, ősi, a hagyományokban gyökeresedő gazdag kultúrájáról. A kiállítás dokumentálja, hogy a múlt századokban az itt megtelepedett zsidók rendkívüli mértékben gyarapították a magyar hazát. Gyáripart és fejlett mezőgazdaságot, széleskörű kereskedelmet és szolgáltatást teremtettek, valamint kezdeményezők voltak a szellemi élet különféle területein. Nélkülük elképzelhetetlen a színház -és filmművészet, az irodalom. Tudós fiaik a magyarság jó hírét öregbítették. A déli régió fejlődéséért, boldogulásáért fáradhatatlanul dolgoztak. Számos területen sikerrel vállalkoztak, s mindöszesen a magyar társadalom hasznos rétegét képezték.

Ez az egyedülálló kiállítás a vallási előírások tiszteletben tartásával készült. Lehetőségeit a templom méretei, adottságai nagyban meghatározták. Ezzel együtt a látogató, a hagyományos tablók és tárlók mellett, modern eszközökkel találkozik; a kiegészítő ismereteket kínáló elektronikus adattárolókat használhatnak. Érdekesek lehetnek a családtörténeteket tartalmazó fiókok is.

A Pécsi Zsidó Hitközség megbízásából, a kiállítást gondozó munkaközösség köszönettel fogadta és fogadja a hitközség gyűjteményébe illő egykorú felvételeket, dokumentumokat és tárgyakat. Ezzel az utókor számára rögzíti az eddig még nem ismert közösségi vagy családi adatokat.

Tisztelt Látogató! Győződjék meg arról, hogy a szörnyű emberveszteség, pusztítás után a magyar zsidóság él, s máig jelen van a magyar társadalomban. Az utódok reménységével bízik a jövőben. Vállalja, ápolja mindazt, ami napjainkban Pécs és Baranya értékeit, kultúráját, sokféle történelmi örökségét adja.