Kezdőlap » Remény » 2014. 4. szám » Soltész Katalin: Fordított betű

Soltész Katalin: Fordított betű

(Egy műfordító vallomása)

Örömmel és büszkeséggel tölt el a tudat, hogy Szöllősy Judit műfordító és tanár a barátnőm.

Győrből indult — ott született 1946-ban –, hogy a magyar szó követe legyen. 1956-ban szüleivel New Yorkba távozott, iskoláit is ott végezte; a Bachelor of Arts fokozatot a Barnard College Columbia University-n, a Master of Arts fokozatot a buffalo-i New York Állami Egyetemen kapta, ahol további két évig folytatta tanulmányait.

Életét egy magyarországi látogatás változtatta meg, gyökeresen: Férjhez ment Fehér Imre filmrendezőhöz, s ez az esemény végleg maradásra bírta.

Úgy vélte, a magyar irodalom nincs kellően reprezentálva az amerikai könyvpiacon. Így, bár tudja, hogy a fordítást az irodalom mostoha gyermekének tartják, elengedhetetlen szükségét érzi – némi játékos iróniával kifejezve – annak, hogy a világ tudjon magyarul. A fordító dolga fellelni a megfelelő műveket, amelyek bemutatják a magyar életet, annak minden vonatkozásában. Legjobban a kortárs műveket kedveli, ezeket tartja a legizgalmasabbaknak. Esterházy és Örkény fordításai etalonnak számítanak. Azt tanítja, hogy fontos a szöveg átlátása, de még ennél is fontosabb annak a mű szellemének megértése.

Hogy mi a műfordítás? Szöllősy Judit szerint a jó könyvnek van akarata; az első pár oldalban, jobb esetben már az első pár mondatban benne van az egész. Meg kell ismerni a művet, a keletkezés okait, az író alkotói szándékát és világnézetét.

S hogy kiket fordított? Ady Endrétől Závadáig, Márait és Spiró Györgyöt. Fordítói munkájával kapcsolatban elmondja: nem hagyja, hogy akár a szavak, akár a tények befolyásolják. Nem a szavakat fordítja, hanem a művet.

A két világháború között erős zsidó irodalom létezett. A Soa és a rendszerváltás után eltelt néhány év, majd 1993 és 1995 között megjelentek olyan művek, amelyek szövege remekül közvetítette a zsidó szellemet. A zsidóság nem csak vallás, hanem egy kultúra is, amely átitatja az embert, s okosabbá, tisztán látóbbá, erősebb tartásúvá formálja.S mindenek felett, fontos számára az igazság. Ezért fordít Závadát és Esterházyt. Művészi tartásuk evidens, emberi kvalitásuk káprázatos – mondja. Nem feltétlenül szükséges, hogy az ember zsidó legyen, ahhoz, hogy zsidó legyen, teszi hozzá a szokásos cinkos mosolyával. Na, és Kornis Mihály? Ő vállalja a zsidóságát, annak minden fájdalmával és gyötrelmével. S nem fél kimondani: zsidó. Addig fogja mondani, amíg megtanulja a világ, hogy a zsidó nem szitokszó. Minden író, akit fordít, a szavak mágusa.

Szöllősy Judit munkásságának elismerését bizonyítja az a felkérés, amelyet a tekintélyes amerikai internetes irodalmi folyóirattól, a Words without Borders-től kapott egy teljes különszámra. A lap kilenc magyar írót mutatott be az ő fordításában és előszavával. Saját könyve, a Hunglish into English, útmutatást nyújt a műfordításhoz.

Színdarabokat fordít magyarra. A Pesti Színház tizenöt éve játssza a Sylvia-t. (Egyéb színre vitt műfordításai: Mennyből az angyal, Káprázatos kisasszonyok, Arthur Miller Lefelé a hegyről, Én, te, őt!). Jelenleg saját színdarabot ír.

Munkásságát a Magyar PEN Club, az MTA Soros Alapítvány és a Füst Milán Alapítvány díja jegyzi.

Irodalmi tevékenysége mellett komoly közéleti szerepet is vállal. A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség alapító elnökségi tagjaként küzd az esélyegyenlőségért. A Holocaust Emlékév kapcsán, egy júliusi kongresszuson, a Magyarországon és a világban élő magyar-zsidó származású nőket igyekeztek megszólítani. Részt vett az Aura, teljes nevén a Magyar Művészeti Akadémia Aura Egyesület megalakításában, amelyben ifjú alkotó művészek álltak az akadémikusok mellé. Utódképzésnek indult. (Ez még nem a későbbiekben létrejött Művészeti Akadémia.)

Tagja a Magyar PEN Clubnak valamint a Magyar Műfordítók Szövetségének; tanítványai vannak szerte a világban. Mai magyar művészek alkotásait, régi könyveket gyűjt.

Jó, hogy ennyi energiával, idővel rendelkezik, melyből még társasági életre is jut olykor-olykor…