Kezdőlap » Remény » 2015. 3. szám » Dr. Langermann István: Igazi válasz

Dr. Langermann István: Igazi válasz

Olvasói levél, amit a Népszabadság nem volt hajlandó leközölni.

Szakály Sándor hadtörténész a Népszabadság 2015. július 8-i (szerdai) számában a „Cikkünk nyomán” rovatban hozzászólást írt „A népbírák is tévedhettek” címmel. Ebben Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnökének cikkére reagált: „aki kifejtette, hogy Hóman Bálint rehabilitálása egyúttal sanda szándékokra is rávilágít, nevezetesen Bárdossy László jogi és erkölcsi rehabilitációja felé tett lépésként lehet azt értékelni”. Szakály Sándor hozzászólásának tartalmával megvalósította Bodnár Dániel előzetes feltételezését, és elindította a Bárdossy László rehabilitációjára irányuló folyamatot. Írásának alábbi mondanivalói ebbe az irányban mutatnak.

  1. Maga a hozzászólás címe: „A népbírák is tévedhettek”, amellyel már eleve kétségbe vonta az ítélet jogosságát.

  2. Hozzászólásában a Népbíróságok, valamint az abban közreműködő személyek 1945-1946-os tevékenységének legitimitását több megállapításával kétségbe vonta.

  3. További idézet Szakály Sándor írásából: „Ha valaki lépéseket tesz Bárdossy László jogi és erkölcsi rehabilitációjára, akkor majd kiderül(het), hogy miként viszonyul ehhez a mai magyar igazságszolgáltatás, amelynek az 1945-ben megindult népbíráskodás (sic!) kapcsán lenne bőven tennivalója”. Tehát, a 70 évvel ezelőtti történelmi és jogi helyzetben hozott ítéletet akarja a mai, egészen más történelmi és jogi viszonyok között felülvizsgáltatni, és nyilvánvalóan korrigáltatni.

  4. Utolsó idézet Szakály Sándor írásának befejező mondatából: „Meglátásom szerint 25 esztendővel a rendszerváltoztatás után érdemes lenne a „népbíráskodás tisztességességével” is foglalkozni, és véleményünk megfogalmazása során a tényekre is figyelmet fordítani”. Nézzük ezeket a tényeket, amelyekre Szakály Sándor véleménye szerint figyelmet kellene fordítani.

Bárdossy Lászlóval kapcsolatban tisztánlátás céljából az alábbiakat jegyzem meg, amelyek közül egyetlen egy sem szerepelt Szakály Sándor írásában. 1922 óta folyamatosan a Horthy-rezsim Külügyminisztériumában dolgozott, különböző országokban nagykövet is volt. 1941-ben külügyminiszter, majd még ez év áprilisától 1942 márciusáig, Teleki Pál öngyilkossága után, miniszterelnök lett. Kezdeményezte az 1941-es embertelen, 3. zsidótörvény bevezetését, végrehajtotta Jugoszlávia megtámadását (amelyet Teleki Pál miniszterelnök nem volt hajlandó kivitelezni, és inkább a halálba menekült). Az 1941. június 27-i, Kassa elleni provokációs és hazug bombatámadást felhasználva, a Parlament előzetes hozzájárulása nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak, majd 1941 decemberében az Amerikai Egyesült Államoknak is. 1942-ben, amikor már látszott, hogy Németország tervezett villámháborúja nem vált valóra, leváltották a vehemens Bárdossy Lászlót a miniszterelnökségről, és a megváltozott helyzetnek megfelelően a hintapolitikával kísérletező Kállai Miklóst nevezték ki. Bárdossy László miniszterelnöksége alatt lépett be Magyarország a 2. világháborúba, és ekkor kezdődött a magyar tragédia. 1945-ben kezdődő pere folyamán 1946-ban a Népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst kivégezték.

És ilyen történelmi előzmények után akarja Szakály Sándor pusztán a „népbíráskodásra” (sic!), a jogi procedúra általa vélt jogellenességére hivatkozva, gyakorlatilag rehabilitálni Bárdossy Lászlót.

Végezetül egy kérdés: az aláíró „Szakály Sándor hadtörténész” esetleg tiszta véletlenségből nem azonos-e a Veritas Történetkutató Intézet ma is funkcionáló igazgatójával, aki 1 évvel ezelőtt az 1941-ben Magyarországról Kamenyec-Podolszkijba deportált, majd kivégzett 17 000 zsidó sorsát a magyar állam részéről „idegenrendészeti intézkedésnek” tartotta? Emiatt a botrány kirobbanása után nyilatkozatban visszavonta véleményét, de a tiltakozások ellenére nem váltották le.

Amennyiben Ő ugyanaz, akkor érthető, hogy konzekvensen kitart a hivatalos Horthy-kormányzás további folyamatos tisztára mosdatása és rehabilitálása mellett. Ennek alapján Bárdossyval kapcsolatos véleménye egyenes folytatása e tendenciának.

Dr. Langermann István

„hadtörténeti túlélő”