Gazdag eredetiség
Szilárd Klára

Személyes adatai

Született Magyarországon (Budapest) 1921
Tanulmányok Magyarországon (Budapest) és Svájcban (Genf) 1937-1946
Lakhelyek Magyarországon (Budapest)
1921-1944
Svájcban (Genf és Zürich) 1944-1951
Izraelben (Ramat-Ganban és Jaffa óvárosában) 1951-1993
Magyarországon (Budapest és Szentendre)
1993-tól

Munkássága területei
1. Festészet (olaj és akvarell)
2. Grafika (litográfia és szita)
3. Freskófestés („Fresco buono”) valódi régi technikával
4. Üvegablakok és –falak tervezése és

Dr. Borsányi-Schmidt Ferenc

A zsidó meditáció, mint terápia

Mielőtt a zsidó meditáció, vagyis az ebből kifejlődő elmélyedt imádkozás pszichés
és szellemi állapotának megvalósításához
kezdenénk, a meditáció általános, bevezető
pszichés, szellemi állapotának néhány sajátosságáról is szólnunk kell, mindenekelőtt a terápiát előmozdító, azt támogató vonásairól.

S. Nagy Katalin

Bolmányi Ferenc

Léva 1904 – Budapest 1991

Fekete Istvánné Kellermann Judit

Kertész György

A XX. század tragikus sorsú,
tehetséges költőjének emlékére

Fazekas Lajos

Tibori Szabó Zoltán

Árnyékos oldal

Már az ajánlásánál szívügyemmé vált, hiszen a kolozsvári neológ főrabbi felszólította Karácsony Benőt, hogy vallja magát zsidó írónak, mert a magyarok 1942-ben megtagadták. Karácsony régen volt ifjúságom kedvenc regényének, a varázslatos Napos oldalnak a szerzője, s Tibori könyvének első oldala is őt, az ő tragikus sorsát – mint megannyi erdélyországi magyar zsidóét – idézi.

Deutsch Gábor

A zenetudós csodája

Elhunyt Kármán György

Szinte hihetetlen, hogy a halkszavú, de nagy munkabírású és ereje teljében lévő Kármán György zenetudós, kutató, zongoraművész, szerkesztő, a tévé munkatársa, tanszékvezető egyetemi magántanár fizikai értelemben nincs közöttünk többé. Óriási veszteség. Szeretetre méltó egyénisége révén családtagként gyászolja, aki ismerte. A temetésen a tanítványok kórusa igazolta peda-

Zrinyifalvi Gábor
festőművész
Villányi András legújabb fotóalbumáról
Az utolsó harminc év

Megjelent Villányi András – Lichtman Tamás: „Az utolsó harminc év” című fotóalbum. Bemutatja a magyar zsidóság életét az elmúlt emberöltő alatt. A fotókat Villányi András, a szöveges részt Lichtman Tamás készítette. /Kapható a Villányi Kft üzletében, a kiadó címén: 1075 Budapest, Wesselényi utca 14./.
Hogy világossá tegyem, miként is kell Villányi András fotóihoz közelíteni, egy nem tőle származó dokumentumképet hívok segítségül. Ez a fénykép nem művészi indíttatással készült, inkább szimbolikus értéke tette ismertté.

2006. január 26-án a Füst Milán Szellemi Páholyban – egy korábbi személyes ígéret után – levetítettük Jancsó Miklós „Hajnal” c. sohasem bemutatott filmjét. A mű előzményeiről maga az alkotó szólt a nagyszámú érdeklődő előtt. Mi most Marx József

Jancsó Miklós két és több élete c. monográfiájából idézzük részletekben a megfelelő részt, némileg szerkesztve.

A történet 1985-ben kezdődött. Jancsó Miklóst Párizsból hívta Evelyne July filmrendező, és megkérdezte tőle:

– Tudja-e, hogy mi volt a bouvines-i csata?

Jancsó Miklós klasszikus iskolázottsága és jó memóriája működésbe lépett, és válaszolt: