Solymár József
Penészes dalok

Rossz emlékek

Bőrrel kereskedik a vén Áron,
El is indult egy öreg szamáron.
De a szamár elakadt a sáron,
Így hát Áron nem volt a vásáron.
Ez volt az egyik dalocska, amelyet édesapám a festett fémlapocskákból készült, oldalt a leesést megakadályozó hálóval ellátott ágyikóm mellett esténként dalolni szokott.
A másik hasonlóan mókás nóta a csirizes tálba pottyant csizmadia inasról szólt.
Talán nem téríti el gondolataim menetelését, ha hitelesség és egyben megőrzés végett eme másikat is ideiktatom.

Patrick Modiano regénye magyarul: Dora Bruder
(Fordította: Röhrig Eszter)

Patrick Modiano (1945) sikeres kortárs francia író, aki viszonylag ismeretlen a magyar olvasók számára.. Szülei révén olasz zsidó belga vér keveredik benne, ami talán magyarázza, miért érdeklődik erőteljesen olyan, a kortárs francia irodalomban ritkán tárgyalt témák iránt, mint a holokauszt. Az is furcsa, hogy az érettségi után nem végzett egyetemi tanulmányokat, hanem rögtön írásba fogott, és azóta is ebből él. Első regénye az 1968-ban megjelent Csillag tér (Place de l’Étoile), hatalmas és sok műfajt felölelő életművéből eddig csak két, azaz most már három regény jelent meg magyarul: Sötét boltok utcája (Goncourt-díj, 1978, ford. Déva Mária), ill. az Augusztusi vasárnapok (ford. V. Pánczél Éva, 1996., és most a Dora Bruder (francia kiadása 1997-ből való). Az író furcsa jelenség élőben, ugyanis beszédhibákkal küszködik, és szinte a dadogás határát súrolóan képtelen magát folyékonyan kifejezni élőszóban, amikor megjelenik az elektronikus médiákban. Annál termékenyebb viszont írásban: terjedelmes eddigi életművében dalszövegek és film-forgatókönyvek is szerepelnek a sok-sok regény mellett. Nem tartozik a legdivatosabb francia írók közé, de új írásainak megjelenését azért komoly figyelemmel kíséri a sajtó. Legnagyobb hivatalos elismerése eddig az 1978-as Goncourt-díj, és egyértelműen a jelentős kortárs alkotók között tartják számon, akinek eddigi működése is maradandó értékeket hozott létre.

Talán igazságtalan vagyok, hogy őt választom hősömül, a konzervatív zsidó család fekete bárányát. De mint majd kiderül, megvan erre az elegendő okom.
Száz évvel ezelőtt, a boldog békeidők végén, vitathatatlanul fontos szerep jutott a főváros zsidóságának. A kereskedelem, az ipar fellendítése mellett jeles tudósok, orvosprofesszorok, ügyvédek, írók, újságírók, színészek és alkotó művészek szereztek hírnevet, tekintélyt, nemcsak maguknak, de hitsorsosaiknak is.
A zseniális Sándor Pál, a gabonakereskedelem és malomipar modernizálója, a pesti tőzsde egyik alapítója hét cikluson át volt a Belváros országgyűlési képviselője és a merkantilisták vezére. Amúgy rettegett párbajhős, huszártiszt („Ne hagyd magad, Schlézinger!”). A tiszteletére kiadott emlékalbumba a kereskedőtársak egy része, a Schwarczok, a Grószok, a Kleinek jó néhány katonaruhás képet küldött magáról, mellükön vitézségi éremmel és más kitüntetésekkel, mert az első világháborúban még fegyvert foghattak a hadköteles zsidó férfiak is. Ez időben kedvező arányban voltak együtt a konzervatívok és az új eszmék iránti fogékonyak.

Részletek egy regényből

A 40-es évei elején járó szegedi író, újságíró, kritikus évek óta állandó szerzője lapunknak. Írásai jelentek meg az Új Symposionban, a Tiszatájban, a Holmiban, a Jelenkorban, és dolgozott a Magyar Hírlap kulturális rovatának is. Publicisztikáiban, esszéiben a tolerancia fontosságát hangsúlyozza, mégsem feledkezik az emberi természet árnyoldalairól. Történeteit gyakran fűzi a zsidó élet feloldhatatlannak tűnő dilemmái köré. Megjelenés előtt álló regényében olyan történelmi tablót terít elénk, melynek különböző részletein elidőzve mindenki rátalálhat saját lelkének legrejtettebb titkaira. A Menekülés című regény az amerikai felfedezések korától napjainkig kíséri a bátorság és a gyávaság kettősét, hogy a végén újabb talányokat fogalmazzon meg. Az alábbiakban egy részletet olvashatnak ebből a műből.

Nagyszüleim üzlethelyisége mellett az egyik oldalon állt a Lestár-féle fodrászat, a kapubejáraton túl nyitott ki nap nap után az optikus. A borbélyműhelyen túl működött a Kadletz vasbolt, s utána jött Károlyi bácsi festékes üzlete, majd a Hangya szövetkezet. Azon túl az Iritz-ház hatalmas udvara; ők borkereskedők, náluk házi tanítóskodott hajdan József Attila. A másik irányban található Diamant néni üveg és porcelán kereskedése, majd még egy bolt következett; tulajdonosa nevét elfelejtettem. Aztán a Cadou cukorkakereskedés az úgynevezett „Bérház” sarkán. És a D’Orsay utca túloldalán feküdt az az emeletes ház, amelynek földszintjén található a patika. A patikust utáltam és kerültem. Ugyanis fájdalmas barackokat nyomott a fejemre.

A filmhíradóban láttam az akasztását. Tíz éves voltam. Ha jól emlékszem, akkor láttam őt másodszor.
Az első esetben emlékezetes, felejthetetlen mondatot hallottam tőle. Azt mondta: „De szép kisfiú, hajja!” Rám mondta. Sosem hallottam addig ilyet. Magamat csúf, sovány gyereknek tartottam. Nagyobb tükör, amelyben egész alakomat láthattam, csak a nagyszüleim vendégszobájában, anyám hajdani lányszobájában volt, s ha ott aludtam, ami gyakran előfordult, mindig alaposan megnézegettem magam. A látvány kétségbe ejtett. Azt hittem, nálam csúfabb lény nem sok lehet a világon. Szomorúan bámultam a fehér keretes tükröt, ezért szomorú kisfiú nézett vissza rám.

VARÁZS

Benedek István Gábor új kötete

Rövidesen megjelenik Benedek István Gábor új történelmi regénye, a Varázs. Cselekménye Bonaparte idejében kezdődik, amikor Magyarországon otthonra talál a haszidizmus. Ugyanekkor indul el ide egy karaita család Oroszországból. A tiszahajósi zsidók otthonában találkoznak a könyv szereplői: a Párizsból érkezett bankár, Napóleon küldötte, a Fekete-tenger mellől menekülő karaita család és az éppen magyarosodó, ide vándoroltak több helyi képviselője.
Részletünkben a gyilkosságba keveredett karaita Jona Ekmekkel ismerkedhetünk meg, amikor a moldvai Iasiban találkozik egy érdekes askenáz rabbival.

De az ő fejének haja újra kezdett nőni, miután megnyíratott.
Bírák könyve, 16. rész, 22. fej.

Amikor a megvakított Sámsont bevezették a filiszteusok gázai tömlöcébe, mekötözték két vaslánccal, és a malomkővel őrölnie kellett, a zsidó rabok között nagy riadalom támadt, de fennszóval még jaj-gatni sem mertek. Sámsonhoz sem szóltak, csak egymás közt suttogtak, hogy Izrael istene most már végleg elhagyta népét. Később, amikor egy újonnan hozott rabtól megtudták, mi történt, hogy az Isten választottja, akinek születését két ízben is angyal jelentette a Dán nemzetségbeli Manoahnak és asszonyának, s az égi követ látta el őket tanácsokkal is, hogyan neveljék a szabadítónak szánt gyermeket: tehát amikor megtudták a zsidó rabok, hogy Sámson egy filiszteus nő cselszövésének esett áldozatul, és sorsát a saját gyengeségének, titka kifecsegésének köszönheti, akkor a börtön lakói között zúgolódás támadt, és talán neki is rontottak volna Sámsonnak, ha nem féltek volna a megvakított, kopaszra nyírt, de elesettségében és csúfságában is lenyűgöző óriástól.