Bródy Sándor utolsó művében, a Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban című regényben (vagy novella-fűzérben) önálló fejezetet, vagy novellát szentel Jan Lievens (1607–1674) festőnek, Rembrandt kortársának. A kötet más pontjain is megemlíti őt. Az írói képzelet időnként megelőzi a tudományos eredményeket. Bródy novellává kerekítve mondja el, amit a XX. század derekától kezdve a művészettörténészek is elmondanak. Felidézi Rembrandt ifjúkori, leideni barátjának emlékét, a közös munka és vetélkedés izgalmát és örömét.

Gondolatok Baruch Spinozáról

A tökéletest nem lehet elképzelni. Mi, akik erre vállalkozhatnánk, nem vagyunk tökéletesek, ezért gyakran esünk abba a kísértésbe, hogy az abszolútot, a megtestesíthetetlent a magunk képére formáljuk, így téve három pontot a kétségeink végére. Igen, kipontozzuk a végét, mert a megoldás nem tökéletes: Isten nem képzelhető el, nem adhatunk neki formát, nem ruházhatjuk fel tulajdonságokkal.

Verebélyi Kincső

Schőner Alfréd :A pokol Traktátusa képekben
Budapest, 2008/5769 Gabbiano-Print Kft.

Könyvismertetés

Kovács Zsófia

Egy kíváncsi olasz tanár a pécsi zsidóság drámájáról

Jungbert Béla ramallahi nagykövet

Simon Segali „Simon mesél”

Flamm János

Corelli Gréta: Jeruzsálem fölött nevetnek az angyalok

Corelli Gréta

Magyar zsidó sors a Szovjetunióban

Levelek a tajgából

A mama minden péntek este besötétítette a korhadt falú barakklakást, aztán bebújt az ágy alá és ősi zsidó szokás szerint gyertyát gyújtott. Köszöntötte a szombat eljövetelét, majd ugyancsak szokásos módon elsuttogta a Smá Jiszráélt, ám ilyenkor mindig hozzátette „És végre forduljon föl Sztálin!”… Én is így tanultam meg imádkozni.

IZRAEL
Yehuda Lahav
Arab rakéták arabok ellen
Yehuda Lahav Izraelben élő újságíró több kötete Magyarországon is megjelent. Az „Együttélésre ítélve" című munkáját legutóbb a Népszabadság kiadóvállalata jelentette meg. Érzékeny lélekkel elemzi az izraeli-arab viszonyt. írásunk is e tárgykörből merít. Olvasóink talán megértik: milyen nehéz terepről tudósít e jeles író.

Szincsok György

Időjáték

Részlet a szerző második,
legújabb regényéből

Végre elmesélhettem valakinek azt a tíz évvel ezelőtti beszélgetést, amely az utolsó nagy nekifeszülésünk volt Gusztival, hogy helyrerázzuk az életünket. Péter izgatottan ült velem szemben a nappalijában, és úgy figyelt rám, mintha most készülnék lefejteni
a titkok hártyáját a valóság puha testéről. Pedig én csak egy nagyszerű pillanat emlékével akartam megajándékozni őt, amely az utolsó volt a Gusztival közös életünkben.

Benedek Pál (Izrael, 1996)

Zsolt Béla kardként bánt a tollal

Steiner Béla volt az eredeti neve. A kiváló stílusérzékkel, megfigyelő és elemző képességgel rendelkező fiatalember 18 éves korában választotta a Zsolt nevet, és költőként kezdte az irodalmi pályáját. Még nagyon fiatal volt, amikor megismerkedett Ady Endrével, a titkárául akart szegődni, de ez az első világháború zűrzavara miatt nem sikerült. Újságíró, majd író lett belőle.
Sikeres nagyváradi évei után Budapestre került, ahol publicistaként alapozta meg irodalmi jóhírét.