Solymár József

Újra Szolzsenyicinről és a Mógen ajándékról

Nagy várakozással vettem kézbe Szolzsenyicin Együtt könyvét, amely az oroszok és az oroszországi zsidók kapcsolatának objektív feldolgozását ígérte. Remélem, hogy a nagytekintélyű író által levont tanulságokból valamit mi is hasznosíthatunk.

Sipos András

Exodus

„Ezek pedig az Izráel fiainak nevei, a kik Jákóbbal Egyiptomba menének…”

Kállai-Kovács Erzsébet

Mennyire fekete a bárány?

Most jelent meg Kállai-Kovács Erzsébet „Mindenki rokona” c. elbeszéléskötete. Az írások a kritikusok körében szép sikert arattak. A szerző mostani írása is ezek közé tartozik.

Ilus édesanyja rossz házasságot kötött. Az egész házasság nem is tartott sokkal tovább egy évnél. Az édesanyja máig sem tudta elfelejteni az őt ért sérelmet, kifosztottságot.
Ilus családja négytagú volt. Ilus édesanyja, Ilus, a férje Zoltán és a kisfiúk Józsika.

Hrotko Larissza

„Rothschild hegedűje”

Rövid bevezető

Bárdos Pál

Várnai Pál: Életeim

Bevallom, némi aggodalommal ültem le Várnai Pál könyvét méltatni. Zavart, hogy korábban ő készített velem interjút, több könyvemről írt, és kínos volna, ha valaki azt hinné, holmi kölcsönös dicsérgetésről van szó. Azt remélem, már vagyok elég idős ahhoz, hogy jó erkölcsimről az olvasó meg legyen győződve, így inkább vállalom a gonosz látszatot, de jókedvvel látok neki feladatomnak.

Bródy Sándor utolsó művében, a Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban című regényben (vagy novella-fűzérben) önálló fejezetet, vagy novellát szentel Jan Lievens (1607–1674) festőnek, Rembrandt kortársának. A kötet más pontjain is megemlíti őt. Az írói képzelet időnként megelőzi a tudományos eredményeket. Bródy novellává kerekítve mondja el, amit a XX. század derekától kezdve a művészettörténészek is elmondanak. Felidézi Rembrandt ifjúkori, leideni barátjának emlékét, a közös munka és vetélkedés izgalmát és örömét.

Gondolatok Baruch Spinozáról

A tökéletest nem lehet elképzelni. Mi, akik erre vállalkozhatnánk, nem vagyunk tökéletesek, ezért gyakran esünk abba a kísértésbe, hogy az abszolútot, a megtestesíthetetlent a magunk képére formáljuk, így téve három pontot a kétségeink végére. Igen, kipontozzuk a végét, mert a megoldás nem tökéletes: Isten nem képzelhető el, nem adhatunk neki formát, nem ruházhatjuk fel tulajdonságokkal.

Verebélyi Kincső

Schőner Alfréd :A pokol Traktátusa képekben
Budapest, 2008/5769 Gabbiano-Print Kft.

Könyvismertetés

Kovács Zsófia

Egy kíváncsi olasz tanár a pécsi zsidóság drámájáról

Jungbert Béla ramallahi nagykövet

Simon Segali „Simon mesél”