Széchey Noémi Anna

Felemelő Izrael-nap
a Hit Parkban*

Szderóti gyerekeket nyaraltatott
a Balatonon a gyülekezet

2008 nyarán balatoni üdülésre érkezett Magyarországra ötven dél-izraeli diák.
A folyamatos rakétatámadások között élő szderóti fiatalok vakációjának költségeit

Aki kezet fogott Goldával

Deutsch Gábor

Azok a vargabetűk

Sorsok, küzdelmek, helytállások

Egy ember, akinek három országot adott a történelem

Lengyel Gábor 65 éves mérnök. Három ország játszott életében pozitív és negatív, vonzó és taszító szerepet: Magyarország, a szülőföldje, Izrael, ahol felnőtté érett, és Németország, amely jelenleg a lakhelye, ahol édesanyját megölték, de ahol tanulhatott és zsidó közösséget vezethetett. Aztán megint Budapest, ahol júdaizmusból doktori vizsgájára készül. Barátainak népes a serege mind a három helyen. Elhunyt hozzátartozók, tanárok, pajtások emlékét szintén mind a három ország őrzi. Ez magyarázza gyakori utazásait.

Szécsi József

A keresztény-zsidó párbeszéd Magyarországon – 2006

Elhangzott a Nemzetközi Keresztény Zsidó Tanács 2006. évi bécsi nemzetközi konferenciáján július 5-én.

A keresztény-zsidó párbeszédet Magyarországon sajátos történelmi helyzet teszi lehetővé. A holokauszt után itt megmaradhatott egy jelentős létszámú zsidó közösség, míg a környező országokból szinte majdnem teljesen kiirtották őket. A magyarországi vidéki zsidóságot gyakorlatilag teljes egészében deportálták és a német haláltáborokban kivégezték őket. Akik megmaradtak, azok Budapesten, a fővárosban lévő gettóban voltak, vagy máshol kaptak menedéket. Vagyis megmaradt egy százezres létszámú zsidó közösség.

Halák László

„Shalom”

Természetesen én is tagja vagyok legalább két társasági hálózati szolgáltatásnak. Nem versenyzek, bár a fiam versenyre hívott, hogy melyikünknek van több ismerőse a hálózat szerint. A napokban legyőzhettem volna, mert egyszerre ismerősének jelölt egy szervezet, amelynek több mint kétezer tagja szerepel már a hálózaton. Felhívták ugyan a figyelmemet, hogy nem kell feltétlenül személyesen ismernünk egymást, ha egyetértek a társaság alapvető céljával, ők a barátaim. Ez a cél pedig minden háború elítélése és tiltakozás a háborúk ellen – kivéve a szabadságharcokat. Természetesen fontosnak tartotta a társaság, hogy a tiltakozásra okot adó háborúk példái között szerepeljen az Amerikai Egyesült Államok iraki háborús kalandja és Izrael palesztinok elleni agressziója.

(Pészachi történet)

2001 nyarán részt vettem egy szolidaritási túrán Izraelben, a MAZSIHISZ szervezésében. A mostani békétlen béke, amikor mindennaposak az incidensek, lövöldözések, megbénította az idegenforgalmat, elijesztette a turistákat. Pedig a tenger kék, a szent helyek továbbra is szentek, és ha az ott lakók naponta kockára teszik életüket, a diaszpórában élő zsidók egy-egy hétre osztozhatnak a sorsukban. E gondolattal töltött meg egy repülőgépnyi utas két szállodát az egyik híres üdülővárosban, Nátánján (Nagy tanyán, ahogy az alapítók - akik között sok volt a magyar ajkú - nevezték a helységet).

Mai magyar festészeti kiállítás a Zsidó Múzeumban

Minden tematikus tárlatnak - bárhonnan induljon is a kezdeményezés, bármi legyen is a tárgy - a kritikus tapasztalatai szerint enyhe stichje van.

Kedves szerzőnk, Rózsa György, hosszú éveken át volt igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának. Számos nívós szakmai tanulmánya, esszéje jelent meg. Most (2002) az Argumentum jóvoltából különös kötetet publikált: „Változatok Ingres hegedűjére és Chagall-inspirációk" címmel. Egy igen művelt ember szellemi játékát vehetjük kézbe, ezernyi szóviccel, vidám ötlettel, mondatficammal és sok-sok bölcsességgel. Ha fáradt vagy és szomorú, olvass Rózsából tíz percet, és máris szebbnek, jobbnak, na jó: vidámabbnak látod a világot.

Sydney-ben, a Zsidó Múzeumban

A kezdő tizenévesekből álló iskolás csoport ugyanúgy viselkedik, mint a kortársak bárhol másutt egy múzeumlátogatás során. Vannak, akik erősen figyelnek, mások lélekben talán messze járnak, egykedvű és egymással csivitelő is akad. Mintha az átlagnál azért többen kísérnék érdeklődő figyelemmel az elhangzottakat, amikor a Varsói Gettó rekonstruált modell utcarészlete előtt a lengyelországi túlélő emlékezik. Sydney Zsidó Múzeumának állandó holokauszt-kiállítása - távol Európától - valóban hiánypótló lehet, egy év alatt 91 iskolából fogadott látogatókat, van, ahonnan több osztályt. Ez nemcsak a kiállított tárgyaknak köszönhető (megilletődéssel nézhettem egy vagonból kidobott és véletlenül célba is jutott magyarnyelvű levelezőlapot, valamint a Vadász Ferenc kollegám által felajánlott relikviát, az auschwitzi haláltábor magasfeszültségű drótkerítésének egy darabját), de annak a nagyszámú önkéntes segítőnek is, akik a Vészkorszak túlélőiként találtak új otthonra Ausztráliában.

Kertész Péter újságíró, író rövidesen - a 2002-es könyvhétre - új könyvvel jelentkezik az Ulpius Ház gondozásában. A mű címe: A Komlós. Most mutatóban néhány interjút, visszaemlékezést közlünk a jelentős politikai humoristáról.

Egy képviselőjelölt, aki csak a zsidóságától nem független

Párhuzamos életutak - adhatnánk a címet e cikknek. Mert a válaszoló is, a kér' dező is - és még ki tudja hány és hány kortárs - felnőtt fejjel kezdett igazán eszmél' ni. A párhuzamos életút, a sok tekintetben azonos indíttatás csak mostanában derül ki: nem ritkán a dolgok alanyainak kölcsönös rácsodálkozására. A szülők, nagy szülők szenvedték el a holokauszt rémségeit, ők maguk pedig beleszülettek, be lenőttek egy olyan társadalmi rendbe, amelyben eliminálták az emberek identitástudatát, szabványosított, egységes környezetet kaptak. Idővel szabadabbá, sokneműbbé vált a világ, de veszélyesebbé, gyűlölködőbbé is. A legutóbbi népszámláláskor sokan nem is merték megvallani zsidóságukat. Miért? Erre is keresi - sőt talán meg is találja - a választ Steiner Pál ügyvéd, akinek ambíciója, hogy országgyűlési képviselő legyen egy olyan kerületben, ahol sok zsidó ember él: képviseljen a politikai életben embereket, erkölcsöt, a modern világba illeszkedő jogalkotási normákat.