Aki „VALAKI” volt

A két ismert és sokat vitatott hitközségi elnök, Stöckler Lajos és Sós Endre működése között a funkciót egy csöndes, népszerű ügyvéd, Heves Lajos töltötte be. Az utóbbiról kevés szó esik, és sokak szerint ez így volt helyénvaló Már akkor is. Mert végezte, végezhette a munkáját. Nagy hibák nem írhatók a rovására; a hitközség vezetőkről egyébként is csak a rosszat szokták megírni a haláluk után. A helyzet ennél bonyolultabb, mert dr. Heves Lajos 1953. júniusától 1957. nyaráig viselte vállán ezt a tisztséget. És ez zavaros, fordulatokban gazdag időszak volt. Nemrég az Élet és Irodalom című lapban Kennedi János kutató tollából nyilvánosságra került Sós Endre egy bizalmas mondata, amely szerint „ügyes” lépéssel sikerült elődjét – tehát Heves Lajost – kibillenteni az elnöki székből. Mi volt ez a lépés és miért kellett ezt megtennie a jótollú írónak, a „hűséges” barátnak? Nézzünk utána…

Az alábbi írás zsidó sorstörténeti szociológia

Klein Gyula Lipót (Julius Leopold Klein) (Miskolc, 1804. - 1876. 08. 02. Berlin)

Klein Gyula Lipót nevét a világirodalom-történet magyar származású német drámaíróként és irodalomtörténészként tartja számon
A család ősei Németországból vándoroltak be Magyarországra és Szent-Péteren telepedtek le. Amelyet így írt le Fényes Elek 1851-ben. „Szent Péter település Borsod vmegyében, Miskolcztól néhány állomásra a Sajó jobb partján… Lakosok összes száma 3712 lélek, kik közt 360 r. kath., 30 gör. kath., 17 evang., 2570 reform., 735 zsidó. A r. kath. és reformátusoknak helyben van anyaegyházuk, s a zsidóknak synagógájuk.”

Belgyógyászat, kardiológia a Szabolcs utcában 1889-2005.
A híres orvostovábbképző, egyetem

Részletek

A pesti izraelita hitközség új kórháza

„A Pesti izr. Hitközség már régen belátta, hogy Gyár utcai kórháza a kor szellemét, igényeit már ki nem elégítheti. Ehhez járult még az is, hogy az épület időközben a város közepére került, és telke a Teréz körút rendezésének, kiépítésének útjában állott. Ezért a hitközség elhatározta kórházát áthelyezni, illetőleg az új idő vívmányaival teljesen fölszerelt kórházat létesíteni. Első feladat volt telket találni, és ebben a fővároshoz fordult a község; több kiszemelt telek közül ugyan nem mindenben alkalmasnak, de legalkalmasabbnak ítélte azt a területet, melyen a telep föl is épült, és mely az osztrák-magyar államvasút mellett terült el. Három hónapig észlelték, tanulmányozták, vajon a rendkívül élénk, közvetlenül szomszédos vasúti forgalom nem zavarja-e.” (Építő Ipar, 1890. márc. 2.)

Elérkezett annak ideje, hogy kifestessük a lakást. Az ember ilyenkor bútorokat tologat ide-oda, könyvespolcokat rak át, és próbál egy kicsivel több helyet nyerni. És reméli, hogy közben sok felesleges tárgytól megszabadul. Akadt az otthonunkban egy kopott fíberbőrönd, amely emlékeim szerint minden régi költözésünk során vándorolt, előbb a szüleimmel; később én vigyáztam rá.

A régi bőrönd elfeledett tárgyakat rejtett. Apu életének számos dokumentumát: leveleket, iratokat, munkaszolgálatos korszakának dokumentumait.

A levelezőlapok olvasása megrázó élményemmé lett. Csaknem mindegyik így