Fazekas Piroska

Ranschburg Jenő emlékére

Drága Kisfiam, András!

Gyere, mesélek neked valakiről, akivel sajnos már nem foglak tudni összeismertetni, pedig nagyon szerettem volna, vagy legalábbis jó lett volna eldicsekednem Veled…

Tisztelt Elnök Úr, Miniszterelnök Úr, Miniszter Urak, Excellenciás Hölgyek és Urak, a Sajtó megjelent Képviselői, Barátaim!
Először is engedjék meg nekem és feleségemnek, Marionnak, hogy kifejezzük őszinte hálánkat, amiért erre a rendkívüli ülésre meghívót kaphattunk, amely a magyar Chábád Lubavics mozgalom 20 éves működésének tiszteletére ült össze. Érthető – személyes és történelmi – okokból ez igen sokat jelent nekem, mint zsidónak, mint írónak és mint tanárnak is.

Babits Antal

Kántorművészet és megújulás…

„Rabbi Hániná mondta: Sokat tanultam a mestereimtől, még többet tanultam a társaimtól. De legtöbbet a tanítványaim kérdéseiből tanultam.” (bT Táánit 7a)

Juhász Zita

A haláha jogi struktúrája

Avagy a rabbinikus jog jogelméleti kérdései

A kinyilatkoztatott jog

ZSIDÓ TUDOMÁNY
Juhász Zita
A nap valóban megállott Józsué egén,
avagy ki volt Velikovsky

ZSIDÓ TUDOMÁNY
Szécsi József
ORZSE-MTA Zsidó Vallástudományi Kutatócsoport
Bálványimádás és képimádat az ókori Izraelben
1 ♦ Idolátria Izraelben

Szécsi József

Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, egyetemi adjunktus
Jegyzetek a Tízparancsolathoz1
A parancsok okairól - táámé há-micvót

Dr. Takács Ilona
pszichológus

Húsz éve hunyt el Szondi Lipót
Ösztöndiagnosztika és sorselemzés

„…az elme tudomásul veszi
a véges végtelent,
a termelési erőket odakint s az
ösztönöket idebent.”
/József Attila/

A mögöttünk hagyott 20. század nagy tudományos irányzata volt a mélylélektan, a pszichoanalízis. A diagnosztikai, gyógyító értékén túl mély hatást gyakorolt a művészetekre és az irodalomra. A mélylélektani pszichoanalitikus irányzathoz kapcsolódott a világhírű magyar tudós, Szondi Lipót. Az ő nevéhez fűződik a sorselemzés és ösztöndiagnosztika. Ennek alapelvei nyomán dolgozta ki a nevét viselő, 48 arcképből álló híres tesztet. A kísérleti ösztöndiagnosztikával és sorselemezéssel elsőként állította föl az ösztönlélektant, hidat alkotva a szellem- és a természettudományos lélektani irányzatok között.

Hrotkó Larissza

150 éve született Sigmund Freud

A dinamizmus és a kreativitás – két olyan tulajdonság, amely ősidők óta ösztönzi a zsidó szellemet a feltétlen önmegvalósításra. A kreatív zsidó költő, a tudós, egy-egy brilliáns pénzügyi szakértő, vagy fáradhatatlan üzletember – mind rabjává válik saját tehetségének, amelyet nem is mindig koronáz a mérhető siker. Sigmund Freud ilyen őstehetség volt. Életműve napjainkban ismét aktuálissá válik. Alkotásai 1991-ben – hosszú szünet – után újra megjelentek magyarul. Persze, a lélekgyógyászat sohasem „írta le” őt, bármennyire is ambivalens volt a pszichoanalízis szakmai elfogadása. A múlt század 60-80-as éveiben Sigmund Freud nem volt divatos. Jellemző arra az időre Jürgen Habermas, a Frankfurti Iskola második generációjához tartozó filozófus és szociológus értékelése, aki 1968-ben1 azt írta Freudról, hogy saját tudományának státusával sem volt teljesen tisztában, „kezdettől fogva a szcientista önfélreértés foglya volt”.

Oláh János

Jóna/Jónás könyvéhez
A próféta kötelessége

Jóna könyvének írásbafoglalási idejéről, körülményeiről és szerzőjéről a könyv szövege nem tájékoztatja olvasóját. Kevés adattal, támponttal rendelkezünk ahhoz is, hogy teljes bizonyossággal következtetni tudjunk erre. Ehhez fogódzó lehet Jóna személye és Ninive városa. Egy Jóna nevezetű próféta, a Királyok II. könyve szerint, 1 Gát-héferből származott, Ámittáj fia volt, és megjövendölte II. Jerobeámnak: Izrael királyának, hogy győzni fog, sőt megnagyobbítja országát. II. Jerobeám ante 783-743 között uralkodott.