Identitásunk határai

Írta dr. Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke Bukarestben*

V’Dirsu Esz Solajm hoir aser higlészi eszhem somo vöhiszpállu báádo el - Adonaj ki bislajmo jihje lohem solajm – mondja Jeremiás könyve 29. fejezete, 7. mondat, vagyis: „És keressétek azon város békéjét, ahova számkivetettelek és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz; mert az ő békéjében lesz számotokra is béke.”

Dr. Szende István

Az Ígéret földjén

A márciusi napfényben fürdő, Ben Gurion reptérre megérkezik Budapestről az El-Al menetrendszerinti járata. 14 év után ismét Izraelben vagyok! Miközben a reptéri folyosón

Ungár Richárd ügyvéd, jogászember. Nemcsak hivatásában kiváló, írónak is jó. Könyvei érdekes történeteket, anekdotákat fűznek össze, élvezetes, olvasmányos stílusban. Különös erővel jeleníti meg a gyermek- és ifjúkorában megismert alakokat, akik főleg a Belső–Erzsébetvárost választották lakóhelyül. Előző kötete a Dob utcai mesék már címében is utal erre, legelső fejezetében bemutatja a Király utca 54. számú házat, ahol született, gyerekeskedett és ifjúkorát töltötte. Sikere nyomán a második kötet nem sokat váratott magára, az Új mesék a Dob utcából folytatja a humoros történetek sorát, ahogy ezt alcímében ígéri.

A Dob utca 35-ben, a magyar ortodoxia központjában, a stílszerűen „községházának” nevezett központban, s annak patinás dísztermében kétnapos modern ritmusú nagysikerű koncert sorozat zajlott le február 4-én és 5-én. Mindkét alkalommal zsúfolt ház előtt; ahogy mondani szokták: még a csilláron is kapaszkodtak a hallgatók. Saul Ginsberg szintetizátoron, Menahem Kraus gitáron, Slomó Gertner énekkel kiegészítve, egy fúvós és egy ütőhangszeres művésszel működött közre az emlékezetes hangversenyen. Az eseményt igen gondos előkészítés és összefogás előzte meg. Sáje Grosztól származott az ötlet, hogy színesíteni, élénkíteni kellene a budapesti hagyományhű zsidók életét, jelezve: a vallásosság nem jelent bezárkózást.

Hangfogó nélkül – 2006-1

A Keresztény-Zsidó Társaság Alapszabálya szerint nem ad ki állásfoglalásokat, nyilatkozatokat, de mindenkinek van véleménye, így nekem is. Most arról szeretnék néhány szót szólni - a teljesség igénye nélkül–, hogy számomra mi maradt meg 2006 meglehetősen gyors forgatagából.

Egyházi ügynökkérdés
Magyarországon
és Lengyelországban

2006 elején még hallottunk valamit az egyházi ügynökproblémákról, aztán mintha elvágták volna, megszűntek. Az Új Ember c. katolikus hetilap egyre másra arról cikkezett: milyen atrocitások érték a magyar katolikus egyházat a kommunizmus időszaka alatt. E közlések mind igazak is voltak. Sajnálatos, hogy még mindig nincs olyan kiadvány, mely ezt a világot hitelt érdemlően részleteiben feltárná. És egyszer csak megjelent Ungváry Krisztián fiatal történész és közzétette többek között Paskai László nyugdíjas bíboros ügynökmúltját, és még elemezte is azt. Ezt nagyon csúnya dolognak tartotta a katolikus hivatalos vezetés, és Ungváry Krisztiánt egyházellenes magatartással vádolták meg. Az Új Ember felrótta neki cserkész-tevékenységét, amivel ez szerintük nem összeegyeztethető. Természetesen összeegyeztethető! Egyszer aztán arról kaptunk hírt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar létrehozta a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítványt, amelynek feladata _elsősorban az 1945-1990 közti időszak egyháztörténelmének feltárása, különös tekintettel az egyházüldözésre és a szocialista diktatúrával való kollaborációra.2 Ezen utóbbi kérdéskörről még nem ismerünk kiadványt, az előbbiről igen. Lénárd Ödön, ahogy _hívták: Dönci, egyik börtön-tartózkodása alatt Beer Ivánnal, a Keresztény-Zsidó _Társaság jelenlegi egyik elnökségi tagjával sétált körbe-körbe a börtönudvaron. Őt _a Rabbiképzőből rúgták ki és koholt cionista vádak miatt csukták le. Lénárd Ödön Édesapámnak tanára volt a szegedi piarista gimnáziumban. Lénárd Ödön a Keresztény-Zsidó Társaságban előadást tartott viselt múltjáról és keményen bírálta a múlt és a jelen egyes egyházi vezetőit. Kismaroson élt 1977-es szabadulását követően, mintegy _20 évnyi raboskodása után a Boldogasszony Háza női ciszteri monostor lelkészeként. 2003-ban Beer Ivánnal ott voltunk Kismaroson a temetésén. Csodálatos, napfényes délelõtt volt. A Katolikus Püspöki Kar részérõl senki nem volt jelen. A Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2002-es kötetében verseit jelentettük meg.

Konferencia a Soáról 2005.

Várszegi Asztrik főapát 1998-ban kezdeményezte az első ökumenikus holokauszt konferenciát, amelyet Pannonhalmán tartottak. A negyedikre 2005. november 12. és 14. között került sor. A konferenciát üdvözölte Bölcskei Gusztáv református püspök, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke és maga Várszegi Asztrik katolikus püspök. A három napos konferencia gazdag anyagából néhány előadás rövidített változatát ismertetjük.

Szebik Imre elnök püspök megnyitója aláhúzta: meghajtjuk fejünket a zsidóság képviselői előtt. Hitünk szerint a Mindenható a kiválasztottságot ajándékul hozta először a zsidóknak, s aztán minden népnek, ha elfogadja a szövetségkötést. A zsidó nép háromszori szövetségkötése, eljegyzése – Ábrahám, Noé és Mózes által – jelzi, mennyire komoly, mély és őszinte volt Isten szándéka. A kiválasztottság máig és örökké érvényes és eltörölhetetlen.